A koronavírus-járvány csillapodásával újranyitottak az ovik, iskolák, és nagy az esély rá, hogy szeptemberben sem kell tartani a távoktatástól, az extra otthonléttől. A visszatérés a közösségbe azonban sok gyereknek jár együtt a szorongással.
Mikor a gyerekek épp kezdték volna megszokni a folyamatos otthoni létet, újraindult a közösségi élet, (csak épp szájmaszkkal és társadalmi távolságtartással, nem beszélve a vírustól való félelemről), épp ezért teljesen normális, ha egy gyerek kapaszkodik a szüleibe, amikor újra el kell válni – bármi is legyen az aktuális szabályozás.
A szeparációs szorongás a kisgyermekeknél a legintenzívebb, de az idősebbek vagy akár az egyetemre távozó tizenévesek is nehezebben tudnak dolgozni ebben az évben – mondja dr. Tovah Klein, kisgyerekekkel foglalkozó szakember.
Íme, néhány tanács tőle, hogyan oldd a gyerek szorongását:
- Menjetek el az óvodához, iskolához, járjátok be a környéket és beszéljétek át, mi vár majd rá!
- Beszéljetek a következő időszak újdonságairól! Lesz még maszk? Lesz extra kézmosás vagy másféle ebédelési rend?
- Figyelj az érzéseire, hagyd őt beszélni, és azt is mondd el neki, hogy lélekben akkor is vele vagy, ha épp nem lát téged. És ha kell, jössz, segítesz!
- Adj neki egy kis emléket – akár egy kendődet vagy egy kis macit -, amit berakhat a táskájába és rád emlékezteti!
- Tervezzetek: csináljatok naptárat, alakítsatok ki rutinokat! Hagyd kibontakozni: engedd, hogy neki is legyen saját terve!
A szülőknek és a pedagógusoknak azzal kell kalkulálniuk, hogy a gyerekeknek ebben az évben végig extra támogatásra lesz szükségük.
Amit pedig sose felejts el: a sírás és a kapaszkodás annak a jele, hogy gyermeked ragaszkodik hozzád, tőled várja a biztonságot, megértést, ami alapvetően természetes, a pandémiás helyzetben különösen.
Forrás: Today.com