Gyerek

Színtévesztés és színvakság

A közhely, hogy nem vagyunk egyformák, érvényes színlátásunkra is. Bár nehéz bizonyítani és mérni, de immár nyilvánvalóvá vált, hogy vannak, akik sokkal színpompásabb világban élnek, mások teljesen egészségesen is egyszínűbb világot látnak maguk körül.
2003. Szeptember 11.

Az egészséges emberi szem mintegy 160 színárnyalatot képes megkülönböztetni, de vannak, akik ennél sokkal érzékenyebbek. Főleg a nők – foglalkozás szerint nem egyszer épp divattervezők, textiltervezők, fotósok – körében fedezték fel, hogy különösen érzékenyek a színárnyalatokra, többet tudnak megkülönböztetni, mint az átlag ember. Az sem kizárt, hogy eggyel több fajta receptoruk van az ideghártyájukban. Másoknál a színek hiánya fedezhető fel, most az ő látáshibájukkal foglalkozunk.

Csapok és színek

A fényérzékelő sejtek (fényreceptorok) közül a csapok szolgálják a színlátást. A csapoknak három típusa van, amelyek mindegyike az alapszínek egyikére érzékeny. Az 1970-es években tisztázódott, hogy a csapoknak az emberi szemben három alaptípusa létezik: a kék receptorok, a zöld receptorok és a sárga receptorok. A sejtek fényelnyelési görbéi azonban nem nagyon specifikusak, a színspektrum egy szélesebb sávjára reagálnak, és bár hiányoznak az ideghártyából a vörös szín külön érzéksejtjei, a vörös színt is a sárga receptorok érzékelik.

A színtévesztő ideghártyájában az egyik csap rossz, “nem úgy érzékel, ahogy kellene”. Ez többnyire azt jelenti, hogy abban a színtartományban, aminek érzékelése rá hárulna, nem kellően érzékeny, vagy az általa érzékelt színtartomány eltolódik valamelyik másik csap színtartománya felé, így hiába működik minden csap, lényegében egy szín érzékelése kiesik. Leggyakrabban a zöld, illetve a sárga receptorok hibája vagy teljes hiánya fordul elő.

A leggyakoribb hiba az, amikor a vörös érzékelésére hivatott csapocska színtartománya a zöld felé tolódik, vagy a zöld érzékelésére hivatott receptorok érzékenységi görbéje a kék vagy vörös tartomány felé csúszik el. Ma már minden színtévesztő színtévesztési hibájának oka, a csapok érzékelési tartománya jó közelítéssel meghatározható, és elmondhatjuk, hogy bár vannak gyakrabban előforduló típusok, lényegében minden színtévesztő egyedi hibával bír. A színvak ember ideghártyájából egyszerűen hiányzik az egyik csapocska.

Inkább a kisfiúk

A férfiak kb. 8%-a színtévesztő, a nők között ez az arány csak 0,2%. A nagy különbségnek genetikai magyarázata van. A csapok színspecifikus festékjének génje a női nemi kromoszómához, az X kromoszómához kötött. A férfiaknak csak egyetlen X kromoszómájuk van – apjuktól egy Y, anyjuktól egy X nemi kromoszómát kapnak.

Ha anyjuktól örökölt X kromoszómájuk hibás, színtévesztőként születnek. A nők két X kromoszómával rendelkeznek, így ha csak az egyik hibás, hordozókká válnak, a színtévesztés a másik, egészséges X kromoszóma jótékony hatása miatt nem fejlődik ki. Viszont, ezek a nők azok, akik fiaiknak tovább adhatják a hibás gént, így a következő generációban újra megjelenhet a színtévesztés.

Színtévesztés és színvakság

Zavar, ami nem zavar

A színtévesztés magát a színtévesztő embert zavarja a legkevésbé. Mivel született állapot, és a látásélességet csak a nagyon ritka, mind a három csapot érintő rendellenesség rontja, a színtévesztő gyermek nem jelez panaszt. A színérzékelés zavara a pályaválasztás időszakában kerül előtérbe, mivel bizonyos szakmákban nem dolgozhatnak színtévesztők – pl. villanyszerelő, elektronikai műszerész, szakács, cukrász, hivatásos autóvezető. A szabályozás szigorú, és bizonyos pontokon igen ellentmondásos.

Kezelés vagy korrekció

A színfelismerés zavarai veleszületett és nem veszélyes eltérés lévén hagyományos értelemben véve nem igényelnek kezelést, csupán tudni kell róluk, nehogy a mindennapokban a színtévesztőt veszélybe sodorja, hogy “kicsit más színben látja a világot”. Az egyes csapok hiányát nem lehet kiküszöbölni, de a színtévesztést, amennyiben azt az érzékelési tartomány eltolódása okozza, szemüvegként vagy kontaktlencse formájában viselt színszűrővel lehet korrigálni, amennyiben erre valóban szükség van.

A korrekciós szűrőket éppúgy a színtévesztő szeméhez kell tervezni, mint az optikai hibákat korrigáló lencséket. Természetesen a színszűrő alkalmazásával kevesebb fény jut a szembe, de a fényintenzitás csökkenéséhez a szem jól tud alkalmazkodni.

Ezeket is olvasd el:

  • A piros és a zöld okoz legtöbbször gondot
  • Itt a piros, hol a piros?
  • Melyik a sárga?
  • Kezdetben a világ fekete-fehér