Gyerek

Szomorúság vagy unalom is lehet a plusz kilók oka

Az érzelmi evés kifejezést sokan ismerik vagy meg is tapasztalták. Egy új kutatás azt vizsgálta, hogy a boldogság és a szomorúság hatással van-e a gyerekek étkezésére.
2018. Február 22.
Szomorúság vagy unalom is lehet a plusz kilók oka

Kutatások felnőttek esetében megállapították már korábban, hogy a negatív érzelmi állapotok, például a szomorúság, a harag vagy az unalom növelik annak a valószínűségét, hogy inkább egy hamburgert fogunk enni, mint egy kis áfonyát. A kutatások szerint, ha rosszul érezzük magunkat sokkal valószínűbb, hogy nem hozunk jó döntést abban, hogy mit együnk: sokkal valószínűbb, hogy valami egészségtelen ételt választunk.

Korábbi tanulmányok azt is kimutatták, hogy azok a felnőttek, akiknél gyakrabban fordulnak elő negatív érzelmek gyakrabban is esznek, ami elhízáshoz és depresszióhoz vezet. A rossz közérzet, rossz hangulat, evés, elhízás és depresszió úgy tűnik kapcsolatban áll egymással.

Néhány tanulmány rámutat arra, hogy az érzelmi evés nem csak felnőtteknél, hanem bizony serdülőknél egy gyerekeknél is jelen van. A gyermekkori elhízás egyre komolyabb problémát okoz a nyugati országokban, éppen ezért nagyon fontos, hogy megtudjuk miért és milyen állapotban esznek azt a gyerekek, amit.

Az Appetite folyóiratban jelent meg a közelmúltban arról a kutatásról szóló tanulmány, amit a gyerekek érzelmi evésével kapcsolatban végeztek. A kutatásban arra is kíváncsiak voltak, hogy a pozitív hangulat is hatással van-e a táplálkozásra.

A tudósok összesen 91, 4,5 és 9 év közötti gyermeket vizsgáltak, Az Oroszlánkirály egyes jeleneteit vetítették le a gyerekeknek. A jelenetek után a gyerekeket étellel kínálták, és azt találták, hogy mind a szomorú, mind a boldog jelenetet néző gyerekek csokoládét választottak, azok, akik viszont semleges érzelmi töltésű jeleneteket néztek sokkal kevésbé csokoládét választottak. Ebből arra következtettek, hogy mind a boldog, mind a szomorú hangulat hatással van a gyerekek étkezésére.

A kutatók szerint a kisgyerekek jól alkalmazkodnak az étkezési szokásokhoz, például azt is tudják, hogy az adag áll rendelkezésükre, ami a tányérjukon van. Gyerekeknél nem igazán működik az a taktika, hogy a számukra nagyon kedvelt ételből csak annyit kapnak, amennyit a szülő gondol, azaz ha korlátozzuk őket a mennyiségben, mert amint újra kaphatnak az ételből, biztos, hogy többet akarnak majd enni belőle. Ezzel arra is megtanítjuk őket, hogy ne hallgassanak a belső hangjukra.

A szülői viselkedés nyilvánvalóan hatással van arra, hogy milyen lesz a gyerekek étkezési szokása, sőt néha tetten érhető, hogy az érzelmi motiváltságú étkezés a szülők részéről indul: ideges a gyerek? Adjunk neki valami édességet. Unatkozik? Adjunk neki valamit enni.

A 3-5 éves kor kulcsfontosságú egy gyereknek abban, hogy kialakuljon a belső kontrollja az étkezéssel kapcsolatban, az pedig könnyen belátható, hogy ha a rossz szokások már kialakultak és megszilárdultak, akkor azokon később nehéz változtatni. Ezért nagyon fontos, hogy már kis gyermekkorban helyes és egészséges táplálkozáshoz szoktassuk hozzá a gyerekeket.

(A cikk forrása itt található)

Kapcsolódó cikkeink étkezési szokások témában: