Nyakunkon a tanév vége, a gyerekek, tanárok, szülők egyaránt fáradtak. De leginkább a gyerekek. Nehezebben kelnek reggel, este pedig két perc alatt elalszanak.
Naponta jönnek az újabb és újabb dolgozatírások, felelések, témazárók, kell a jegy az év végi zárásokhoz. És persze a tanárok is feszültebbek, türelmetlenebbek, ami csak olaj a tűzre. Jogosan felmerül a szülőben, hogyan tudna segíteni a gyerekének. Persze úgy, hogy közben azért a jó jegyek is megmaradjanak. Az „anyaagy” azt mondja, gyakorolni kell, készülni a dolgozatra, de az „anyaszív” legszívesebben kiengedné a gyerekeket a szabadba, hadd futkározzanak, játszanak.
Szerintem ilyenkor az a legfontosabb, hogy plusz muníciót adjunk a gyerekeinknek. Nem feltétlen plusz tanulást, hogy „így a finisben még szorítsd össze a fogadat, aztán a vakációban majd játszhatsz”, hanem valahogy plusz energiát kéne csempészni a gyerekek életébe. Hogy aztán ezt a pluszt a tanév végi hajrára tudja összpontosítani.
Ilyen plusz energiát millióképpen lehet biztosítani. Például azzal, hogyha a testvérek összebalhéznak, akkor a szülő ne szítsa a tüzet és ne szidja őket, hanem értse meg, hogy csak feszültek és egymáson adják ki a fáradt gőzt. Próbálja meg elcsitítani a vihart: humorral, azzal, hogy különválasztja őket és sok-sok-sok türelemmel. Az is nagyon jó, ha a suliból hazaérve a gyereknek van ideje és lehetősége egyedül lenni, nem csinálni semmit (vagyis dehogynem, ilyenkor dolgozza föl a nap eseményeit, csak kívülről tűnik semmittevésnek).
Tegnap például az iskolás fiam teljesen kipurcanva jött haza, aztán beült a kádba, fürdött egy nagyot, felvette a pizsamáját, megnézte a kedvenc rajzfilmjét, és mintha kicserélték volna. Ezek után pikk-pakk nekiült a szolfézsvizsgára gyakorolni. Plusz energia lehet az is, hogy ha igényli, beszélgessetek sokat. Például tervezzétek meg a nyári programokat vagy hogy ki miért a kedvenc barátja. Vagy mesélj neki úgy, mint régen.
A lényeg, hogy érezze, figyelsz rá, adsz neki az idődből, figyelmedből és energiádból. Most, hogy az esték már sokáig világosak, délután lehet játszóterezni, biciklizni, focizni. Ha jól kimozogja magát az egész napos iskolai ülés és koncentrálás után, sokkal könnyebben ül neki a még esetlegesen fennmaradt leckének vagy plusz gyakorlásnak.
Hétvégén aztán lehet lazulni. Hagyd őket sokáig aludni, játszani, lazulni, nyúlángolni. Egyszerűen muszáj valahonnan energiát gyűjteniük, hogy jól bírják még az utolsó sulis heteket.
Legyél velük kedves, mosolygós, türelmes és megértő. Ez persze mindig igaz, de ilyenkor hatványozottan fontos a viselkedésed! Hogy mit sugárzol magadból: hogy nálad megpihenhet, feltöltődhet vagy hogy te is elvársz és teljesítenie kell.
Tudom, hogy ez plusz energia befektetést igényel a szülő részéről is, de sokkal jobban megéri így, minthogy az egyre jobban fokozódó feszültséget szítani (beszólásokkal, felcsattanásokkal, grimaszokkal) ami aztán egyszer csak kirobban, és lehet romokat takarítani. Higgyétek el, tapasztalatból beszélek.
A szerző blogja a Csupa Szív Magazin itt található.
Kapcsolódó cikkeink:
– Iskolaundor vagy szeparációs szorongás?
Kapcsolódó cikkek
