A női ciklus során megfigyelhetők az úgynevezett termékenységi jelek: az alaphőmérséklet és a méhnyaknyák (illetve kiegészítő jelként a méhszáj) változásai. Ezeket a megfigyeléseket feljegyezzük, majd pontosan kidolgozott szabályok szerint értékeljük. Így megállapíthatjuk a termékeny időszak kezdetét és végét.
Az alaphőmérséklet a reggeli ébredés után, de felkelés előtt szájban vagy végbélben mérhető. Értéke a peteérésig alacsonyabb szinten marad, ekkor megemelkedik, és a következő menstruációig magasabb marad.
A méhnyaknyákot a méhnyakban található mirigyek termelik, és a hüvelyen át távozik. Jelenléte kedvező körülményeket teremt a női szervezetben a hímivarsejtek számára, melyek enélkül csak rövid ideig maradnak életben. A nyákot a hüvelybemenetnél érezhetjük, letörölve pedig vizsgálhatjuk. Így megállapíthatjuk minőségi és mennyiségi jellemzőit. A menstruáció utáni napokon nyák általában nem észlelhető, majd kevés, sűrű, fehéres vagy sárgás, nem nyúlékony nyák jelenik meg. A nagyon termékeny napokon a nyák híggá, átlátszóvá, nagyon nyúlékonnyá válik, mint a nyers tojásfehérje. A peteérés után ismét besűrűsödik, majd egészen eltűnik. Bármilyen minőségű nyák jelenléte alapvető termékenységi jelnek számít!
A méhnyak alsó nyílása a külső méhszáj. Ennek a hüvelyben elfoglalt helye, tapintása és nyitottsága is változik a ciklus során, ezt belső észleléssel vizsgálhatjuk. Megfigyelése esetenként kiegészítheti a nyák megfigyelését.
Forrás: Kismama magazin