A Bocconi Egyetem kutatója arra volt kíváncsi, hogy van-e hatása a franciaországi szokásos tanévközi szünetek és közlekedési sztrájkoknak a vírusok terjedésére. A kutató Franciaország elmúlt 27 évének járványügyi adatait vizsgálta meg – írja az Index blogja, a Defacto.
A tanulmány szerint a szokásos tanévközi szüneteket követő néhány héten 20-30 százalékkal csökken az influenzás megbetegedések száma Franciaországban, noha, nem járvány miatt rendelték el a szünetet. Mivel Franciaországban nem ritkák a sztrájkok, a kutató ezt is megnézte: vasúti sztrájkok idején szintén lassabb terjednek a vírusok.
Ez pedig azért aktuális éppen most, mert a koronavírus elleni küzdelemben több ország is korlátozásokat vezetett be, például Olaszországban és Iránban is bezárták az összes iskolát. Jogos tehát feltenni a kérdést: van-e bármi értelme ezeknek a korlátozásoknak, ha igen milyen mértékben segít, vagy már túl késő van ehhez.
- Kapcsolódó: A koronavírus tünetei
A tanulmány 3 vírusra vizsgálta a kérdést Franciaországban: influenza, bárányhimlő és gasztroenteritisz (azaz hányós-hasmenéses). A tanulmány azt vizsgálja, hogy egy-egy átlagosan 1-2 hetes tanítási szünet, illetve átlagosan 12 napos vasúti sztrájk közben és után hogyan változott ezen vírusfertőzések gyakorisága.
Az iskolai szünetek az influenzaszerű megbetegedések előfordulását a gyerekek között kb. egyharmadával csökkentik a szünetet követő hetekben. A hatás meglehetősen tartós, még négy hét után is jelentkezik, amikor az iskola pedig már újrakezdődött. A felnőttek körében is csökkennek az influenzaszerű megbetegedések 20-25 százalékkal, hiszen kevésbé kapják el a gyerekektől. Az idősek körében a csökkenés kisebb és lassabb, de az iskolai szünet kezdeti utáni harmadik hétre náluk is eléri a 20 százalékot.
A gasztrovírus esetében a csökkenés kisebb mértékű volt és rövidebb ideig tartott A bárányhimlő esetében nem mérhető jelentős csökkenés. A vasutassztrájkok szintén jelentősen csökkentik a vírusok terjedését.
A szerző egy járványtani modell használatával azt is szimulálni tudja, hogy a teljes népességben mennyivel csökken az influenzaszerű megbetegedés előfordulása egy kéthetes iskolabezárás hatására: a beavatkozásnak átlagosan december első felében lenne a legnagyobb hatása: akár 12-14 százalékkal is csökkenthetné az adott évben megbetegedők számát.
A tanulmány arra is kitért, hogy egyszerű influenza és gasztrovírusok esetében nem érdemes sem az iskolai, sem a közlekedési korlátozás, de a koronavírus esetében igen, mivel halálosabb, mint a szokásos influenza.
Forrás: Index.hu
Kapcsolódó cikkek
