A legkisebb balul elsült dolog vagy valamilyen frusztráció óriási érzelmi hullámokat indít el? Állandóan konfrontálódig más gyerekekkel, a tanárokkal az iskolában, mert a legapróbb kudarcélményt sem tudja feldolgozni? Ha ebben a cipőben jártok, valószínűleg az alacsony kudarctűrés mögött, az érzelmi szabályozás problémája áll.
Az alacsony kudarctűrés jelei már egészen kicsiknél is megfigyelhetők. Jellemző lehet az életkoruknak nem megfelelő dühkitörés, hiszti, állandó nyűgösség, rugalmatlanság, az önnyugtatás hiánya, a változásoktól való kiborulás, a kritika rosszul tűrése, agresszió, robbanékonyság, mások hibáztatása.
A társas kapcsolataik nehezek: sokszor kerülnek konfliktusba, sok esetben az iskolai teljesítményben is jelentkezik a probléma. Szoronganak.
Mivel segíthetünk?
Amit semmiképp ne tegyünk: ne büntessük meg, ne fenyegetőzzünk. Nehéz, de éppen azzal tehetünk a legtöbbet, ha empatikusak vagyunk. Ha mi is dühkitörést kapunk, akkor ezzel csak erősítjük a viselkedését. Éppen arra van szüksége, hogy megmutassák neki, máshogy is lehet viselkedni, szabályozni az érzéseinket. A gyerekek ugyanis nem úgy születnek, hogy rendelkeznének önszabályozással, ezt megtanulják, ellesik a környezetüktől.
Az érzelmi ráhangolódás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy segítsünk a frusztrált gyerekeknek szabályozni az érzéseit. A ráhangolódás azt jelenti, hogy ugyanazokat az érzelmeket fejezzük ki szavakkal, arckifejezéssel és testbeszéddel, mint a gyermek, de kontrolláltan, hogy lássa, lehet ezt máshogy is csinálni. Például ráncolhatjuk a homlokunkat, és kissé feszült hangon kimondjuk az éppen frusztráló helyzetet: nagyon ideges vagyok, mert nem tudom kinyitni a konzervet. Ahelyett, hogy odacsapnánk a konzervnyitót, káromkodnánk vagy felkiabálnánk.
Az alacsony kudarctűrő gyerekeknek nagy nehézséget okoz a váratlan helyzet is. Ezért nagy szükségük van kiszámíthatóságra és arra, hogy valamennyire fel legyenek készülve egy adott helyzetre. Az a gyerek ugyanis, aki nem képes kontrollálni a fokozódó frusztrációját, képtelen racionálisan gondolkodni. Ha azonban számít egy esetleges kudarcra, akkor valamelyest fel is készülhet annak kezelésére.
Jó stratégia az is, ha olyan helyzetekbe kerülnek, ami biztos sikerélményt ad nekik, ebből később erőt meríthetnek. Ahogy az is fontos lenne számukra, hogy olyan technikák birtokában legyenek, amelyek oldják szorongásaikat, mint például a meditáció, légzőgyakorlatok. Hosszú, kitartó segítséggel fel tudjuk tornászni a gyerek kudarctűrő képességét és érzelemszabályozását. Érdemes az otthoni folyamatokba szakértő segítségét is kérni.
Forrás: parentingforbrain.com
Kapcsolódó cikkek
