Hullámvasút minden szempontból: ilyen a pubertáskor a kiskamasznak, de a környezetének is. Változik minden belül és kívül, testileg, lelkileg, hangulatilag. És mindezért ugyanaz az egy dolog felelős: a hormonháztartás.
Ez egy biológiai szempontból igazán fontos időszak, amelynek lényege, hogy az agyalapi mirigy megváltozott működése miatt fokozott mértékben termelődnek a hormonok, mivel a szervezet felkészül az utódnemzés lehetőségére. Az életünk azonban már régen nem csupán biológia: a modern korban a testi változások jócskán megelőzik a mentális érettséget. Így aztán kamasznak lenni nem könnyű, és még nem is beszéltünk minden vonatkozásról…
Lányok
- A serdülés 8-13 éves korban kezdődik, és 15-17 éves korig tart.
- Emelkedik az ösztrogén nevű nemi hormon szintje, ami kialakítja a testi változásokat. De beleszólnak a folyamatba a pajzsmirigy és a mellékvesekéreg hormonjai is.
- Megjelenik a szőrzet, elérkezik az első menzesz, kifejlődik az emlő.
- Nő a testmagasság és a testsúly.
- A bőr pattanásossá válhat, a haj zsírosodhat.
- Lelki változások kezdődnek: túlérzékenység, hangulati ingadozás, fokozott társas érdeklődés a jellemző.
Fiúk
- A serdülés 9-14 éves kortól 16-18 éves korig tart.
- Megnő a tesztoszteron nevű nemi hormon szintje, megkezdődnek a testi változások, amelyekben szerepet játszanak egyéb hormonok is.
- Megjelenik a szeméremszőrzet, megváltoznak a herék, a hímvessző.
- Mélyül a hang, arcszőrzet, pattanások jelenhetnek meg, zsírossá válhat a bőr és a haj.
- Izmosabb lesz a testalkat.
- Figyelemzavar, érzékenység, ízlésváltozás jellemzi a fiatalokat.
Bőr, haj, szőrzet: a serdülés mindre hatással van
Ezek a tipikus tünetek, ám egyénenként megjelenhetnek eltérő jelek vagy épp a fentiek szélsőséges formája is.
A többségnél például zsírosabbá válik a haj, de van, akinek épp ellenkezőleg: töredezett, száraz lesz, esetleg hullik.
A szőrösödés olykor nem marad meg normál keretek között, hanem túlságosan erőteljes lesz. Ilyenkor gyanakodni lehet valamilyen típusú hormonzavarra: pajzsmirigyproblémára, inzulinrezisztenciára, illetve lányoknál előfordul a PCOS (policisztás ovárium szindróma) is.
Van azonban még valami, ami képes a fentiekhez hasonló tüneteket is okozni, ez pedig a vashiány. Fontos ilyenkor „kinyomozni”, hogy vajon melyik áll a háttérben, hiszen elképzelhető, hogy egy kúraszerű vaspótlás önmagában megoldja a dolgot, ám ha a hajhullást valamilyen hormonális probléma okozza, azt ezzel nem lehet orvosolni.
Így szülőként az első lépés az lehet, hogy pontosan összeírjuk a tüneteket, és már így keressük fel a szakembert, aki vélhetően laborvizsgálatot kér majd. Ennek a vizsgálati paramétereit már a mi listánk alapján írja elő a diagnózis felállításához.
Hormonzavar, vagy valami más
Az mindenesetre árulkodó lehet, ha a hajhullást, bőrszárazságot pszichés problémák vagy anyagcserezavarok kísérik, például látszólagos magyarázat nélkül változik a testsúly, esetleg emésztőrendszeri gondok is fellépnek. Ilyenkor esélyes a pajzsmirigybetegség, de az esetleges ízületi fájdalmak, fáradtság is erre figyelmeztethetnek.
Ugyanakkor a vashiány is jellegzetes problémákat okoz. Kisebbeknél a mozgásfejlődés lassulása vagy a testsúly stagnálása lehet intő jel, nagyobbaknál inkább a fáradékonyság, gyengeség, ingerültség, gyakori fejfájás, koncentrációs zavar. Ám az egyik leglátványosabb tünetegyüttes a bőrt és a hajat érinti. A fakóság, szárazság szembetűnő ilyenkor, és tipikus gond a hajhullás is. A szervezet ugyanakkor hálásan reagál a vaspótlásra: a fenti tünetek hamar eltűnnek, ha gyermekünk hozzájut elegendő mennyiséghez ebből a mikrotápanyagból. Visszatér az élénkség, mozgékonyság, gyakran a kamasz hangulata is javul.
Említettük a pótlást, ehhez lényeges tudni, hogy az emberi szervezet nem képes vasat előállítani, nekünk kell bevinni azt. Jó hír tehát, hogy a javulás ilyenkor csak rajtunk múlik. Kamaszoknál különösen gondolnunk kell erre, mivel ilyenkor a szervezet vasszükséglete sokkal nagyobb az intenzív fizikai és szellemi fejlődés miatt, amihez a lányoknál a menstruálás kezdetével még magasabb vasigény párosul. Olyankor is megemelkedik a vasszükséglet, ha a gyermekünk sportol vagy műtétből lábadozik, vagy válogatós, nem jó evő.
Egy laborvizsgálatnak már csak azért is van értelme, mert a vas nemcsak a vörösvértestekben lévő, oxigénszállító hemoglobin alkotóeleme, de a központi idegrendszer energiaellátását szabályozó enzimek alkotórésze is. Ha kevés van belőle, az nem mindig „üzen” látványosan; létezik úgynevezett rejtett vashiány is. Ilyenkor inkább a mentális készségek változnak, az illető hamarabb elfárad. Ez azonban nagy biztonsággal csak szűrővizsgálattal igazolható.
Kapcsolódó cikkek
