Kamasz

Már tiniként is nagyon fontos az életmód

A pubertás nemcsak fizikai, hanem szellemi és lelki téren is intenzív változásokat hoz, amelyek sokszor szorosan összefüggenek egymással. Az éppen csak kialakulóban lévő női ciklust is több életviteli faktor befolyásolja, amelyekkel jó tisztában lenni.
2023. Szeptember 04.
FOTÓ: GETTY IMAGES
FOTÓ: GETTY IMAGES

A serdülőkorba érkezve – általában a 10. születésnapjuk környékén – új, izgalmas fejezet nyílik a lányok életében. Ilyentájt kezdődik a pubertás, vagyis a nemi érés, amelynek első jele, hogy megindul a mellek növekedése, megjelenik a hónalj-, illetve szeméremszőrzet, majd az első havivérzés is. Magyarországon a legutóbbi statisztikai adatok szerint a lányok 12,5-12,6 éves korukban kezdenek menstruálni, de a normál szélsőértéket 9-15 éves korban határozták meg.

Szabályos vagy szabálytalan?

Termékeny korú nők esetén cikluszavarról beszélünk, ha 21 napnál rövidebb vagy 35 napnál hosszabb a ciklus, ha 3 hónapnál hosszabb ideig kimarad, továbbá, ha a vérzés túl rövid és gyenge, vagy éppen ellenkezőleg, elhúzódik és túl intenzív, illetve akkor is, ha nem csak a ciklus elején jelentkezik. Ezenkívül zavarra utal az is, ha a menzesz nagyon erős fájdalmakkal, egyéb tünetekkel jár.

Serdülőkorban azonban még teljesen természetes, ha az első vérzést követő néhány évben rendszertelenül jelentkezik a menstruáció, illetve az azt kísérő tünetek is változóak lehetnek. Van, hogy hónapok telnek el két vérzés között, és előfordulhat ennek ellentéte is. Ne lepődjünk meg azon sem, ha az egyik ciklusban a lányunk láthatóan szenved a hasi görcsök miatt, a következőben viszont szinte észre sem veszi, hogy megjött a menzesze.

Lelki problémák = ciklusproblémák?

Sok szülő fejében átfut a gondolat, hogy orvoshoz szaladjon a lányával, mert aggódik, hogy valamilyen szervi eltérés, rejtett betegség okozza a rendszertelen ciklust. Szerencsére általában ilyenről nincs szó, a menstruációban tapasztalható kilengések ilyenkor még nagyrészt arra vezethetők vissza, hogy nem állt be a hormonális rendszer és az érintett szervek együttműködése. A fizikai okok kutatása helyett pedig érdemes inkább a lelki, pszichikai oldalról megközelíteni a kérdést, mivel az ebben az életkorban megélt intenzív érzelmek befolyásolhatják a kialakulóban lévő hormonegyensúlyt.

Teljesen természetes, hogy a kamaszokat lelkileg összezavarja a pubertás időszaka, hiszen már nem gyerekek, de még nem is felnőttek. Miközben meg kell találniuk új szerepüket, lázadoznak a megszabott határok ellen, átalakul az énképük és a környezetükkel való viszonyuk is. Ez az útkeresés, intenzív változás sokszor kudarcélményekkel jár együtt, ami miatt serdülőknél gyakran megfigyelhető az önbizalomhiány.  

Az önértékelési gondok pedig sokszor testképzavarral társulnak. Ez különösen a lányoknál gyakori, hiszen miközben ismerkednek átalakuló testükkel, számos kétség merül fel bennük, főleg manapság, amikor a közösségi médiában már egészen fiatalon irreális testideálokkal találkoznak. Nem véletlen, hogy ebben az életkorban a leggyakoribbak az olyan étkezési zavarok, mint az anorexia és a bulimia. De nemcsak az étkezési zavarok, hanem már egy szigorúbb, egyoldalú fogyókúra is elegendő ahhoz, hogy felboruljon a hormonháztartás. Ha ugyanis a test nem jut elegendő tápanyaghoz, „vészüzemmódba” kapcsol, és leállítja a ciklust.

A kényes hormonegyensúlyt ezenkívül könnyen kibillentheti a stressz is. És mielőtt legyintenénk, hogy ugyan, mégis min stresszelhet egy kamasz, gondoljunk bele, hogy felnőttként is mennyire tudunk izgulni ismeretlen, új helyzetekben. Márpedig a serdülők élete tele van ilyen szituációkkal: az első párkapcsolat, majd az első szerelmi csalódás, az egyre fokozódó tanulmányi elvárások, esetleg iskolaváltás, átalakuló barátságok stb. Emellett külön stresszt jelent, hogy ilyenkor a kamaszkori lázadás miatt gyakoribbá válnak az otthoni viták is. A stresszhormonok fokozott termelődése pedig szintén befolyásolhatja a női ciklust.

Hogyan segíthetünk szülőként?

A kamaszkort persze nemcsak a fiataloknak, hanem a szülőknek is nehéz megélni, hiszen sokszor tanácstalanok vagyunk, hogyan segítsünk, mivel forduljunk gyerekünkhöz. Nehéz erre egyetemesen érvényes tanácsot adni, hiszen minden szülő-gyerek kapcsolat, családi dinamika egyedi. Annyi biztos, hogy fontos az őszinte, nyitott és támogató kommunikáció. Igyekezzünk segíteni a lányunkat a stresszel való megküzdésben és az önértékelés fejlesztésében. Ha pedig szükséges – például étkezési zavarokra, súlyos depresszióra utaló jelek esetén –, ne hezitáljunk, kérjük szakember segítségét.

Mindeközben pedig lebegjen a szemünk előtt, hogy a pubertás nehézségei sem tartanak örökké. A lányok nemi érése például 16-17 éves korukra befejeződik, és addigra általában rendszeressé válik a menstruációs ciklus is, így a hormonok kiszámíthatatlan tombolása is alábbhagy valamelyest.