persely és könyvek
Kamasz

„Az osztálypénz nem arra van, hogy kifizessük, amit a fenntartó nem tud”

Kell, vagy nem kell az osztálypénz? Mi van, ha valaki nem tudja már ezt is kigazdálkodni? Lennének-e programok az iskolában osztálypénz nélkül? És mi a helyzet a külön foglalkozásokkal? Mennyire tudják azoknak a terheit fizetni a szülők?
2022. Augusztus 30.
osztálypénz, iskolapénz

Már a tanszerek megvásárlása is komoly terhet jelent sok család számára, és akkor még nem beszéltünk a szeptembertől újra induló osztálypénzről és különórákról. Bár a szülők többsége szerint nem ez a legjobb megoldás, jobb alternatívat ők sem tudnak javasolni arra, hogy miből fizessék a gyerekek kirándulásait és kulturális programjait.

A nagy osztálypénz-dilemma

„Szerintem nem jó, hogy van osztálypénz, de szükséges rossz. Mivel olyan kevés pénzük van az állami iskoláknak, hogy még alapvető higiéniai cuccokat sem tudnak biztosítani, muszáj osztálypénzt fizetni, ha nem akarjuk, hogy a gyerekeinknek ne legyen osztálykarácsony, színház, állatkert, kirándulás, húsvétra csokinyuszi, akármi az osztálytársakkal az iskolában”- mondja Gabi, aki arról számolt be, hogy az ő gyermekének az iskolájában az osztálypénzt főleg a fentebb felsorolt programokra, bulikra költik. „Ezeket pedig fontosnak tartom, mert épül a közösség, erősödnek a gyerekek kapcsolatai, szívesebben járnak iskolába, mert megtörik a programok a rutint. Persze szívom a fogamat én is, amikor ki kell fizetni egy évben a három gyereknek 60ezer forint osztálypénzt, de az iskola fenntartója nem fizeti ki helyettünk, úgyhogy ez van, ezt kell szeretni.”

„Az én pénzemen ne füvesítsük be az egész udvart”

Sok szülő egyébként arról számol be, hogy az osztálypénzen felül, olyan feladatok is rájuk hárulnak, amik nem az ő dolguk lennének. „Engem idegesít ez a téma, néha már fel is háborít. Az zavar, hogy olyan dolgok megfizetését, vagy éppen elvégzését várják el néha a szülőktől, ami a fenntartó dolga lenne. Gondolok itt a falfestésre, a függönyök kimosására, az udvar füvesítésre, vagy a nyomtatásra”- mondja Rita, akinek van bölcsis, és iskolás korú gyermeke is van. Ő egyébként úgy döntött, hogy az intézmények ilyen jellegű kérésének határozottan ellenáll. „Értem, hogy valaki szerint ez szuper csapatépítő, közösségért való önkéntes munka és hasonlók, de szerintem a minimális oktatási-nevelési feltételeket igenis biztosítsa a fenntartó, és a fölött, ami plusz van, abban szívesen csapatépítek.

A kétgyermekes anyukának az osztálypénzzel kapcsolatban is határozott álláspontja van. Azt gondolja, hogy az osztálypénz mindaddig rendben van, amíg azt naptejre – hogy a kiránduláson ne égjenek le a gyerekek – , vagy a tanárnéninek szánt virágra költik. „Azonban nem kellene olyanra használni, ami a fenntartó dolga lenne! És most sorolhatnám a fenti példákat. Sosem voltam garasos, én voltam az első, aki azt mondtam, inkább bővebben adjunk, mint hogy később ki kelljen pótolni, de most, hogy ekkora az infláció, már nem mindegy.” Rita szerint fontos azt is belátni, hogy nem lehet úgy közösen költeni valamire, hogy az mindenki pénztárcájához, és igényeihez igazodjon. 

„Szerintem a középút a jó: legyen osztálypénz, de ne túl sok, ne is minimálisan kevés. Egy közepes összeg, aztán szavazzunk, hogy mire költjük. Túl sokan ne akarjanak beleszólni, mert abból csak a zűrzavar lesz. Ami elfogadható számomra, ha ezt az összeget kirándulásra, kézműveskedésre és ajándékokra költik. De, amikor kitalálják, hogy karácsony előtt 2 héttel iskolai karácsony legyen, és a szülők adjanak be pénzt a gyerekek ajándékra, azt nagyon nem értettem. A karácsony családi/vallási ünnep, amihez az iskolának semmi köze. Ráadásul kapnak épp elég felesleges csokit és tárgyat az összes rokontól.”

Nagy segítség, ha a szülők besegítenek

Név nélkül vállalta egy általános iskolai tanár, hogy megszólal a témában a Gyerekszobának. A pedagógus úgy gondolja, hogy az osztálypénz szükséges, de azt elsősorban az osztálykirándulásra és az év végi ajándékozásra kell fordítani. „Ezek a kiadások egyszerre megterhelők lennének. Nálunk a szülői munkaközösség tagjai végzik ezt a feladatot, vagy osztályszámlára utalják, amit szintén a szülők kezelnek. Van, hogy a hetedikes ballagtató osztályoknak plusz költséget jelent végzősök ballagtatása, ilyenkor az osztálypénzből ezt is fedezni tudják, míg a nyolcadikosok a saját ballagásukra tesznek így félre.” Az osztálypénzt illetően az általunk megszólaltatott pedagógus azt mondta, hogy kollégáival együtt nagyon örülnek, ha nem kell az osztálypénzzel foglalkozniuk, és azt a terhet – beszedése, utalása, „könyvelése” – a szülők leveszik a vállukról.

Számológép és ceruzák

Mit gondolnak a szülők és mit a tanárok az osztálypénzről? (fotó: Getty Images)

A tehetség sorsa nem múlhat a pénzen!

Tünde hosszú évek dolgozik művészeti iskolában. Itt ugyan nincs osztálypénz, de konkrét célra – például jelmezre, cipőre, nevezési díjra és útiköltségre – kell fizetniük a diákoknak. Ahogyan ő fogalmaz: a középosztály alsó rétege ezeket a kiadások már nehezen bírja. „Pontos emiatt próbáljuk kihasználni a jelmeztárunkat, díszlettárunkat, ingyen kölcsönzünk kelléket, díszletet, jelmezt”– mondja, és hozzáteszi azt is, hogy a pénz nem lehet akadály a tehetséggondozásának! „Van, akinek nagyon tehetséges a gyereke, de már nem bírja a költségeket. Vagy éppen elvesztette a munkáját. Nekik az iskola biztosítja a további tanulást, pályázunk támogatást a számukra, én pedig ingyen tanítom őket.”

Forrás: Gyerekszoba