Az orvosok és a nővérek kivétel nélkül kedvesek voltak vele, de a családjában nagy felbolydulást okozott a kisbaba születése. Lesütött szemmel tologatta a kislányát a folyosón, ami gyakran volt hangos a rokonai veszekedésétől. Az ő szülei folyton összekaptak a másik nagyszülőpárral, akik egymást túlordítva bizonygatták az igazukat a szoptatással bajlódó, riadt kismama feje felett.
Az akkor született lányka az én kisfiamhoz hasonlóan ma már minden bizonnyal harmadikos, az anyukája viszont még most is a húszas évei elején jár. Hogy mi lett a baba sorsa azóta, nem tudom, de remélem, hogy a haragos családtagoknak végül sikerült békét kötni.
A parázs vitákat akkor az váltotta ki közöttük, hogy a tinilány és a barátja szerették volna együtt nevelgetni a kislányukat, a fiú családja azonban egyáltalán nem nézte jó szemmel ezt a döntést. A veszekedésfoszlányokból az is gyakran kihallhatta a „felelősség-felelőtlenség”, a „hiszen még ők is gyerekek”, a „tönkreteszitek a jövőjét” és a „mi lesz így az iskolával” felkiáltásokat, aki tapintatból próbált úgy tenni, mintha mi sem történne.
Dr. Kovács Dénes
A számok tükrében
Az Eurostat épp abban az évben, azaz 2015-ben végzett egy átfogó kutatást, melynek eredménye szerint a tiniszülések aránya hazánkban a harmadik legmagasabb az EU-ban, csak Románia és Bulgária előzi meg a magyarokat ezen a téren.
A statisztika szerint Magyarországon az újszülöttek több mint 6 százalékát hozzák világra tizenéves lányok, míg ez az arány Romániában 12,3, Bulgáriában pedig 11,8 százalékot mutat. Az olyan nyugati országokban, mint Olaszország, Hollandia és Dánia mindössze 1 százalék körül mozog ez a szám, fontos kiemelni azonban, hogy a kutatás a tizenéves anyáktól született gyerekek arányát vette górcső alá, nem pedig a tiniterhességek előfordulási gyakoriságát, azok nyilván ezeknél magasabb értékeket mutatnának.
Az aktuális helyzetről, illetve arról, hogy mi történik, ha egy kamaszlány teherbe esik ma Magyarországon, Dr. Kovács Dénes a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti És Nőgyógyászati Klinika szülész-nőgyógyász rezidens orvosa festett átfogó képet.
A kérdésre, hogy az utóbbi időszakban emelkedett-e a tiniterhességek aránya hazánkban, komolyan vehető válasszal szolgálnak a számok: Dénes a Központi Statisztikai Hivatal oldalán található adatokra hivatkozva elmondta, hogy egyértelműen látszik a fiatal korosztályban történt élveszülések 2016 óta tartó folytonos csökkenése.
Képben vannak a kamaszok
Az adatok alapján 1990 óta több mint felére csökkent a szülések, és majdnem harmadára az abortuszok száma a 15-19 éves korosztály körében (1,2) itthon, amiben Kovács doktor szerint nagy szerepe van az egyre szélesebb körben elterjedt fogamzásgátló eszközök mellett annak is, hogy a mai tizenéveseknek nem kell kínosan érezni magukat, ha bizonyos témákban keresgélnek a Google-n, vagy megkérdezik a ChatGPT-t. Szerencsésnek tartja azt is, hogy sok kollégája tesz fel ismeretterjesztő tartalmat több felületre, ami mindenképpen sokat hozzátesz a szexuális edukációhoz.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a szülések és abortuszok számát illetően a rossz végén állunk a grafikonnak. A mostaninál is többet kellene hallania a fiatal generációnak a szexualitásról, és biztosítanunk kellene számukra a megfelelő forrásokat a tudás megszerzéséhez.
Könnyebben jön a gólya
A szakértők élettani szempontból a termékenység csúcsát a tinikor vége és a húszas évek vége közé teszi, ám Dr. Kovács Dénes hangsúlyozza, hogy a gyermekvállaláshoz valóban ideális kor rengeteg faktortól függ.
„Többek között a megélhetés, a megfelelő partner megléte, és a család támogatása kulcsfontosságú. A felnőtt, gyermeket vállalni szándékozó korosztálynak az idő előrehaladtával több tényező is megnehezítheti a családalapítását. Ilyen kórkép lehet például az endometriózis, a mióma, vagy a policisztás ovárium szindróma. Szintén kiemelendő még, hogy az életkor előrehaladtával növekszik a spontán vetélések, kromoszomális rendellenességek és a szülészeti szövődmények száma. Egyértelmű a tendencia: a fejlett országokban élők később szeretnének gyermeket vállalni, azonban a biológia egyelőre nem követi ezt a változást” – fejti ki a szakértő. “A tiniterhességekkel kapcsolatban a legfontosabb azt kiemelni, hogy a várandós sok esetben nincsen sem olyan testi vagy szellemi érettségi szinten, hogy az ideális körülmények meglegyenek a gyermekáldáshoz, ráadásul bizonyos esetekben ez a fogantatás erőszakos körülmények között történt. Hazánkban a legtöbb fiatalkorú terhesség az ország keleti részén esik meg, ezen régiókban is jellemzően a rosszabb szociális helyzetben élő rétegekben” – mondja Dr. Kovács Dénes.
Ha terhes lesz egy tinédzser
Kiskorúak orvosi vizsgálata a törvény szerint nem történhet szülő vagy kijelölt gyám jelenléte nélkül, így a hozzátartozó vagy felelős személy felvilágosítása ideális esetben azonnal megtörténik. Védőnőt és szociális munkást is értesíteni kell ilyen esetben, ők azok, akik segédkeznek az újszülött gyámságba helyezésében, ha ez szükséges. Amennyiben felmerül az erőszak, illetve a megrontás gyanúja, úgy feljelentést kell tenni.
„Amennyiben a baba megtartása mellett döntenek, úgy megfelelő gyámot kell találni az újszülöttnek, ennek lebonyolításában a Gyámhivatal segít. Lehetőség van még örökbe adásra, ennek van nyílt és titkos formája is. Amennyiben abortuszra esik a választás, a kiskorú várandós döntését jóvá kell hagynia a szülőnek/gyámnak. Mivel a fiatalkorúak korlátozottan cselekvőképesnek számítanak, a törvény megengedőbb ilyen esetekben, és a terhességmegszakítás 12 hetes határa kitolódik a terhesség 18. hetéig” – osztja meg a szakértő.
A Statisztikai Hivatal tavalyi számai alapján nagyjából három tiniterhességből kétszer megszületik a baba. Az esetek alapján, amikkel Dr. Kovács Dénes találkozott, azoknál a családoknál, amelyek jobb körülmények között élnek, magasabban iskolázottak a hozzátartozók, kisebb eséllyel döntenek a baba megtartása mellett.
Nyitókép: Getty Images
Kapcsolódó cikkek
