Vitáknál mintha már lehetne hatni az eszére. Egyre jobban érzi magát más gyerekek társaságában. Talán jöhet is a kistestvér…
Mozgás
Többet akar, mint amennyit tud – Ebben a korban ne számítsunk hirtelen változásokra – szép egyenletes, évente talán hat-nyolc centis növekedés várható. A testalkat babás: puha, gömbölyded szinte minden hároméves. Részben ez és a tapasztalatok hiánya magyarázza, hogy sokuk mozgása még nem elég magabiztos.
Ami újdonság: szívesen gyalogol akár hosszabb távon is. Persze ehhez az kell, hogy érdekes legyen a környezet vagy az úti cél. “Gyere, megetetjük a tyúkocskákat!” – mondja anya, és az apróság már keresi is a szandált, képes több utcányit masírozni, tyúkhúrt és gyermekláncfűlevelet keresgélve, hiszen a pipik azt szeretik legjobban. Nemrég ehhez a “túrához” még babakocsi kellett. Játszótéren, óvodaudvaron szívesen próbálkozik a magasabb mászókák meghódításával.
Ilyenkor jó, ha a szülő előveszi bátrabbik felét, és engedi a gyereket: hadd próbálja ki képességeit. Ha anya rettegve engedi föl a létrára, a gyerek is rettegni fog. Ha százszor elmondják, hogy úgyse tud fölmenni, elhiszi, és meg sem próbálja. Szorongásunkat, félelmünket igen jó hatásfokkal adjuk át gyerekünknek.
Be kell látnunk, hogy néhány horzsolás és lila folt a gyerekkor velejárója. Aki nem szerez tapasztalatokat, és nem él át kisebb baleseteket, a nagyobbaktól sem tudja majd megóvni magát. Persze az akrobatikus próbálkozásokat is keretek közt lehet tartani. Legyen az alapelv: csak oda mászhat föl a gyerek, ahonnan le is tud jönni. Az első próbálkozásoknál mindig álljon mellette a szülő.
Finommozgása is rengeteget fejlődött! Ha gyorsan nem is, de egyedül tud öltözni, nagyobb gombokat kigombolni és cipőbe bújni. Ugyanakkor az is igaz, hogy a hároméves többet akar, mint amennyit tud. Ha valami nem sikerül, nagyon el tud keseredni, dühöng, elmegy a kedve a további próbálkozásoktól. A szülő csak azzal segíthet, ha legalább ő higgadt, türelmes marad, bátorítja a gyereket, de ha a kicsi feladná, nem erőlteti többet.
Gondolkodás
Hétköznapi csodák – Rövid távú emlékezete sokat fejlődött. Már meg tud jegyezni olyan kéréseket, amelyek egyszerre több dologra vonatkoznak. Rövidebb verseket is megtanul, de ezekben gyakran nem a tartalom, hanem inkább a ritmus és a dallam a lényeges számára. Nem kérdez rá, mi az a “dödölle”, és mi értelme annak, hogy “törölközzél meg az arany villába”.
A szülőnek van még másfél-két éve, hogy elgondolkodjon a gyerekdalok szövegén. A kicsi közben a mennyiségek iránt is érdeklődni kezd. Megszámlál tárgyakat vagy az ujjait. Képes sort alkotni, akár szín vagy méret szerint is.
Az események okát nem mindig érti, sokszor összekeveri a véletlen egybeesést az ok-okozati viszonnyal de ez nem zavarja túlzottan: mágikus gondolkodásába pompásan beleférnek a “csodás” történések. Amit lát, azt eddig megszerzett tapasztalatai alapján érti meg, egyelőre nem tud elvonatkoztatni.
Érzelmek
Utánzás a négyzeten – Gyerektársaságban egyre jobban föltalálja magát. Apró sérelmek miatt is nagyon kétségbe tud esni, a vigasztaláshoz nagy szüksége van az ölelésre, a szülő közelségére. Már különbséget tesz társai között, van, akivel szívesebben játszik, van, akivel kevésbé.
Az együtt játszás még többnyire utánzást jelent, vagy azt, hogy mind a ketten ugyanolyan játékszerrel játszanak, de nincs köztük együttműködés. Ha gorombán bánnak vele, vagy csalódik, indulatai többnyire elhatalmasodnak rajta. Vérmérsékletétől és a nevelőitől kapott mintától is függ, hogy ilyenkor verekedni kezd vagy sírva fakad.
E tekintetben a fiúk és a lányok többnyire különbözőképpen viselkednek, különösen akkor, ha a fiúcska sokszor hallja: “légy kemény, ne hagyd magad”, míg a lány inkább azt: “jó kislány nem verekszik”. Ha új társaságba csöppen, általában visszahúzódó, sok idő kell, míg feloldódik.
Jellemző!!!
Beszédbajok – Sokan aggódnak, ha gyerekük kifejezőkészsége elmarad az átlagtól. Ha kétévesen is csak néhány szavas a szókincse, pedig mindent jól ért, ez beszédfejlődési elmaradás jele lehet. Ha hároméves korára sem beszél idegenek számára is érthetően, feltétlenül szakemberhez kell fordulni. Tilos otthon beszélni tanítani a kicsit! Ezzel csak szorongását fokozzuk, de nem oldjuk meg a problémát.
A beszéd elmaradásának ugyanis nem csak az lehet az oka, hogy a gyerek lusta kimondani a szavakat. Ha egyáltalán nem beszél, és beszédértése is zavart (nem figyel, ha szólnak hozzá, az egyszerű kéréseket sem érti meg), idegrendszeri probléma lehet az oka. Ha a beszéd igénye megvan a gyerekben, csak nagyon kicsi a szókincse, és nem boldogul a nyelv finomságaival (mondatba foglalás, ragozás), lehet, hogy nagyothallás vagy kisebb idegrendszeri eltérés az ok.
Végül előállhat olyan helyzet, amikor visszaesik a beszédképessége. Baleset vagy betegség során kialakult agyi károsodás, illetve komoly pszichés zavar áll az ilyen esetek hátterében. Mindegyik probléma szakemberre tartozik. Nagyon fontos, hogy ne hanyagoljuk el, hiszen a gyerek egyik legfontosabb kommunikációs eszköze maga a nyelv. Ha nem tudja használni, komoly hátrányba kerül.
A beszélgetést zavarhatja, ha a gyerek összemossa a szavakat, motyog, vagy rosszul képzi a hangokat. Sokat tehet a szülő az ilyen problémák megelőzésére. Először is azzal, hogy ő maga tisztán, nem gügyögve, selypítve beszél hozzá. Ha kezdettől beszélget a kicsivel, sokat mondókázik, énekel és mesél neki mindennap, máris megadta a beszédfejlődés alapját.
Beszédhibák akkor is előfordulhatnak, ha a szülők sokat és igényesen foglalkoztak gyerekükkel. A pöszeség, raccsolás logopédus segítségével orvosolható. A szakember általában azt javasolja, hogy várjunk a rendszeres logopédiai foglalkozásokkal az iskola előtti évig, addig ugyanis magától rendeződhet a probléma. Egyes esetekben azonban korábban el kell kezdeni a fejlesztést.
A két-három éveseknél megjelenő dadogás általában néhány hónap alatt nyomtalanul elmúlik, ha a gyerek környezete nem avatkozik bele a dologba – nem figyelmeztetik, nem javítják ki, hanem türelmesen meghallgatják. Ám a dadogás bizonyos formái makacsabbak. Jól teszi a szülő, ha ilyen esetben az óvodai logopédushoz fordul.
Boldog születésnapot!
A hároméves gyerek már igazán élvezi a zenét. Kezdi megjegyezni a dalok szövegét, el tudja tapsolni az ismerős ritmust, dúdolásról megismeri, melyik dalról van szó, és önfeledten táncra perdül egy pergősebb zeneszám hallatán. Énekeljünk neki mi is, és ajándékozzunk igényes gyerekzenét kazettán vagy CD-n. Ma már hatalmas kínálatból válogathatunk, akár régi kedvenceink közül is.
Az első műalkotások
A rajzkészség velünk született tulajdonság. Ha a kisgyereknek mindig van a keze ügyében rajzeszköz, és bőven áll rendelkezésére nagyméretű papír, minden adott a fejlődéséhez. Nem kell “megtanítanunk” rajzolni, elegendő, ha együtt ügyeskedünk: pont-vessző emberkét, házikót rajzolunk, és mondókázunk hozzá. Az első firkáknál a kisgyerek csak élvezi, hogy nyomot hagy a papíron.
A kétéves kori jellegzetes köröcskék hároméves korban sok-sok lábat kapnak. A leginkább napocskára hasonlító alakzatról kiderül, hogy embert, állatot ábrázol. Négyéves korra a végtagok száma és helye nagyjából megközelíti a valóságot, és a kisgyerek jelzi rajzán a horizontot is: a felső kék vonal az ég, az alsó zöld vagy barna a talaj. Rajzaiban önmagát fejezi ki, nem valósághű ábrázolásra törekszik.
Előfordulhat, hogy fejjel lefelé rajzol mindent, apa kisebb, mint ő maga, anyának pedig rengeteg ujja van. Ne oktassuk ki soha, hogy mi nem jó a rajzon, inkább kérjük meg, mesélje el, mi történik a képen. Adjunk neki vastag, jól fogó színeseket, zsírkrétákat és nagyobb, csomagolópapírból vágott lapokat.
Mit tud a hároméves?
A kisgyerek képességeit életkorából fakadó adottságai mellett környezete is befolyásolja. Azt tudja, aminek elsajátítására lehetősége van.
Szobatisztaság
A legtöbb gyerek nappalra szobatiszta, éjszakára még sokan pelenkára szorulnak. Az éjszakai bepisilést még kevésbé tudja befolyásolni. Nappal is teljesen rendjén való, ha a játékba belefeledkezve csak az utolsó percben szalad ki, vagy bele is csurog a nadrágba. A biliről ebben a korban szoktak áttérni a vécéhasználatra.
Mozgásfejlődés
Jellemző, hogy egész nap rengeteget mozog. Egészséges fejlődéséhez szüksége is van erre, ezért a lakásból, óvodából vigyük minél többet játszótérre, parkba, kirándulni, ahol nagy területen futkározhat. Szeret labdázni, hintázni, csúszdázni, mászókázni. Baleset inkább azokat a gyerekeket éri, akiknek nincs lehetőségük rendszeres gyakorlásra. Az irányított tornaórák helyett a közös testmozgást, a versenyfutást, fogócskát, sétát részesítsük előnyben.
Kézügyesség
Szívesen foglalkozik nagyméretű fagolyók fűzésével, gyurmázással, firkálgatással. Ekkor még többnyire nem tud alakokat, felismerhető figurákat rajzolni, de a krikszkrakszok gyártása is végtelen örömmel tölti el. Talán elkészül az első nyakigláb emberke is!
Értelmi fejlődés
Ha sokat mondókázunk, mesélünk neki, bábszínházba járunk, valamint szerepjátékokat is gyakran játszunk vele, rohamosan fejlődik a szókincse, és szívesen beszél.
Társas kapcsolatok
Döntő, hogy milyen a vérmérséklete és a család nyitottsága. A legtöbb kisgyerek a családtagokon és jó ismerősökön kívül nem, vagy csak fenntartással, bizonyos barátkozási idő elteltével fogad el más felnőtteket.
Önállóság
Öltözködésben, tisztálkodásban, evésben (majdnem) teljesen önállóak lehetnek. Azok a kisgyerekek, akiket anyjuk hosszasan kiszolgál, nem tanulnak meg egyedül öltözni, törülközni. Vonuljunk tehát fokozatosan a háttérbe, hadd igyekezzen maga.
Nézd csak, mit bírok!
Így dicsekednek az apróságok egymásnak és szüleiknek. Valóban ügyesek, de fejlődésük megítéléséhez nem elegendő, ha csak a játszótéri pajtásokat hasonlítjuk össze. A felmérések szerint a háromévesek kilencven százaléka rendelkezik a következő képességekkel:
– páros lábbal le tud ugrani egy lépcsőfokot;
– futás közben kikerüli az akadályokat, és hirtelen meg tud állni;
– egyesével lapoz;
– apró tárgyakat felcsippent hüvelyk-, mutató- és középső ujja hegyével;
– három-öt szavas mondatokat képez;- magáról keresztneve említésével beszél;
– képekről (rajzairól, az őt ábrázoló fényképekről, képeskönyveiről) mesél;
– utánozza a felnőttek tevékenységeit, segíteni akar a háztartásban;
– elmélyülten játszik babáival, építőkockákkal, autókkal;
– öt percig képes veszekedés nélkül játszani a többiekkel;
– néhány óra hosszat ismerős személy felügyeletében anyja nélkül is jól érzi magát.
Ez a lista a további fejlődéshez elengedhetetlen mérföldköveket tartalmazza. Figyeljük meg a kis lurkót több alkalommal, amikor nem veszi észre. Ha aggályunk támadna, jegyezzük fel tapasztalatainkat néhány héten át, és forduljunk orvoshoz, ha jelentős elmaradás mutatkozna a felsoroltakhoz képest.
Ne aggódjunk azonban amiatt, hogy óvodába lépő kisgyerekünk nem tud önállóan öltözködni, szépen enni, masnit kötni. Mindezt majd az oviban gyakorolják.
Nem hiúsági kérdés!
A csecsemőkori gyarapodás mértéke már az első évben is csökken. Öt és fél éves korára az átlagos gyerek vékony lesz, a zsírpárnák eltűnnek róla. Az életkor előrehaladtával fokozatosan lassul a testsúly növekedése. Támpont lehet a gyermek-egészségügyi kiskönyv testtömegindexének görbéje is.
Ez az átlagos fejlődést, egy adott testmagasság mellett egészségesnek tekintett testsúly gyakoriságát mutatja. Rajzoljuk az ábrába gyerekünk fejlődési görbéjét! Ha a 90-es görbén felül helyezkedik el, ideje jobban ügyelnünk a táplálkozás és mozgás összhangjára – ez ugyanis azt jelenti, hogy száz gyerekből kilencven vékonyabb nála. Minél hosszabb ideig őrzi a lurkó a kilókat, annál valószínűbb, hogy felnőttkorában is küzdenie kell majd velük. A túlsúly nem hiúsági, hanem egészségügyi probléma!
A gyerek önértékelését csorbítjuk azonban, ha túl sokat beszélgetünk a zsírpárnákról, ehelyett töröljük háztartásunkból a felesleges kalóriákat, és mozogjunk minél többet együtt. Különösen azok a családok érintettek, ahol több nemzedéken keresztül jellemző a túlsúly.
Kapcsolódó cikkeink:
– Amiért nem könnyebb egy háromévessel
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
