Mi is hírt adtunk róla, hogy több itthoni iskolában is lehetőséget kaptak a gyerekek arra, hogy a hagyományos helyett svédasztalos, vagy hivatalosabb nevén szabadszedéses menzán étkezzenek tanítás után.
A kezdeményezés alapvetően sikeresnek tűnik, igaz, a bevezetés kezdetén adódtak fennakadások. Ezeket azonban sikerült áthidalni, és a legtöbb helyen már gördülékenyen működik az újfajta étkeztetés.
Zuglóban több iskola is igent mondott az innovatív menzára, mi pedig kíváncsiak voltunk arra, hogy a leginkább érintetteknek, azaz a gyerekeknek „hogy ízlik” a svédasztalos menza. A gyerekszoba.hu-nak az egyik művészeti általános iskola nyolcadikus tanulója és anyukája, Marica mesélt.
A diáklány, aki 7 éven át hagyományos menzán ebédelt, tavaly novemberben kóstolt bele a szabadszedéses menzába, és határozottan jobban szereti ezt, mint a jól megszokottat, bár az anyukájával együtt úgy gondolják, hogy annak is megvolt az előnye.
„A kicsiket tanárok terelgetik, de ők is maguknak szednek, emiatt van, hogy lassabban halad az ebédelés. Ennél a menzánál is megmaradt az A/B menü, és mindenki csak abból vehet, amire be van fizetve, ebből adódóan megesik, hogy az egyik menünél sokkal hosszabb a sor, mint a másiknál” – kezdte a nyolcadikos interjúalanyunk, akinek az anyukája elégedett ezzel a menzával.
„Az elején volt kisebb-nagyobb kavarodás: például amikor paprikáskrumpli volt virslivel, és ez utóbbit külön tálalták, akadt olyan gyerek, aki kiszedett magának 6 virslit, így az utána érkezőknek, köztük a lányomnak már nem jutott. Szerencsére ezt gyorsan kitapasztalták és meg is oldották, most már nincsenek ilyen típusú problémák” – teszi hozzá az anyuka.
Az idén ballagó megszólalónk azért szereti a svédasztalos menzát, mert mindenből annyit szedhet, amennyit szeretne, és új ételeket is megkóstolhat. Náluk bevezették azt a szabályt is, hogy csak minimális maradékot szabad a tányéron hagyni, amit kifejezetten jó döntésnek tart, mert a családja otthon is figyel arra, hogy ne pazarolják az ételt.
„Alapvetően örülök, hogy az iskolánkban így ehetünk, mert a “felnőtt menza” is így működik, és jó, ha időben elkezdhetünk gyakorolni. Döntési helyzetbe kerülünk, ami egy fontos képességfejlesztés is szerintem. Én már az A/B menü bevezetésének is nagyon örültem, mert azelőtt azért többször volt, hogy éppen az adott ebéd nem ízlett, uzsonnázni nem volt időm a különóra/edzés miatt, így alig ettem valamit, amíg haza nem értem. Nem mellesleg anyukáméknak is kidobott pénz volt.”
Nyitókép: Getty Images