Gyerek

Drágulhat az iskolai menza, de a svédasztal beválhat

Drágább lehet ősztől az iskolai menza, de az önkormányzatokon is múlik a végösszeg - mondta az InfoRádiónak a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének alelnöke, Páger Zsolt.
2023. Augusztus 14.
iskolai menza
Kép: Getty Images

Páger Zsolt szerint most havi 20 ezer forintba kerülhet egy gyermek napi háromszori étkezése, vagyis a közétkeztetés még mindig a legolcsóbb megoldás.

“Az élelmiszerárakkal párhuzamos drágulás (33-34 százalék) van a menzákon is, de a szeptembertől esedékes árakról még azért nem lehet biztosat mondani, mert abba az önkormányzatoknak is van beleszólásuk – mondta az InfoRádiónak a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének alelnöke, hozzátette: az élelmiszeren kívül a rezsiköltségek is emelkedtek.

“Ahol önkormányzat üzemelteti a közétkeztetést, ott azonnal jelentkeztek a piaci hatások, ahol kiszervezett formában működik, ott szerződés függvénye, hogy a szolgáltató mikor tud áremelkedést érvényesíteni az önkormányzattal szemben” – fogalmazott.

Mint rámutatott, a háromszori étkezés térítési díja átlagosan havonta 15-20 ezer forint lehet egy gyermek esetében, de egy korábbi törvény értelmében a térítési díj legfeljebb a nyersanyagdíj értékének összege lehet, ami 35-40 százalékot tesz ki, ha tehát a rezsinövekedést és a munkaerő-drágulást is figyelembe vennénk, 50 ezer forintos összeggel kellene számolni egyetlen hónapban egyetlen gyerekre, ez ráadásul korosztályonként változhat is.

“A legújabb próbálkozás a közétkeztetésben a svédasztalos tálalás, ami egy dabasi 8 osztályos gimnázium példájából indul ki. Ott nagyon pozitív eredményekkel zártak. Azóta az idei év elején 18 intézményben egy csoport bevezette ugyanezt a szolgáltatást. A nevéből adódóan arról van szó, hogy a gyerekek maguk határozzák meg, hogy miből és mennyit kívánnak fogyasztani, de ennek a rendszernek a bevezetése előtt infrastrukturálisan is fel kell készülni, más jellegű eszközpark kell, és edukációra is szükség van” – fogalmazott arról, a közétkeztetésben hogyan csökkenthető az élelmiszer-pazarlás.

Az eredményről pedig azt mondta, a hagyományos közétkeztetésben az előállított ételek 27 százaléka ment a “kukába”, míg a svédasztalos módszer a maradék felét megmentette.

“Sok okra vezethető ez vissza. Nem elsősorban a minőséggel van probléma, inkább azzal van a gond, hogy igen kevés étkezési idő áll rendelkezésre, bruttó 10-15 perc. Ez az ebédhez felszolgált 7-800 gramm étel elfogyasztására nem elegendő. Sajnos ma Magyarországon az intézményekben kevés az idő erre, de a svédasztalos tálalás erre is megoldást nyújthat, a gyerekek tudják, mi az, amit kedvelnek, azt is tudják, mennyi idejük van arra, hogy a kedvelt ételt elfogyasszák.”