Szeptembertől szinte sehol nem terveznek áremelést a közétkeztetésben – nyilatkozta az Eduline-nak Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (Közszöv) elnöke. Elmondása szerint ennek több oka is van: egyrészt az élelmiszerárak is konszolidálódtak – bár a Közszöv elnöke szerint helyesebb kifejezés az, hogy oda-vissza ugrálnak –, másrészt a cégek is úgy érzik, hogy jelenleg van a közétkeztetési rendszerben annyi mozgástér, hogy ne kelljen belenyúlni az érvényben lévő árazásba.
Zoltai Anna elmondta a portálnak, hogy országszerte óriási különbségek vannak a menzák árai között, aminek az oka az, hogy a közétkeztetés térítési díját az önkormányzatok határozzák meg, tehát ahány önkormányzat, annyi féle díj van. Az étkezés ára általában napi 600 és 1200 forint között mozog az étkezés ára, de a szülők által befizetett díj nem fedi le a teljes közétkeztetés költségeit. A Köszöv elnöke elmondta az Eduline-nak, hogy a közétkeztetés három forrásból tevődik össze, melyek egyike a befizetett díjak – ez a rész az összes költség nagyjából 23 százalékát jelenti. „Ehhez hozzájárul a fenntartó, tehát az önkormányzat vagy az intézmény, ami körülbelül húsz százalékot tesz ki, vagy kicsivel kevesebbet. A legnagyobb arányban a terheket az állam viseli, ami összesen 57 százalék. 2023-ban az állami költségviselés összesen 101 milliárd 521 millió forintot jelent” – mondta a portálnak Zolnai.
A Közszöv elnöke arról is beszélt, hogy rengeteg étel megmarad, nem kerül elfogyasztásra, és hogy szerinte ki kellenne vizsgálni ennek az okát, és nagyon fontos lenne a pazarlás megelőzése.
Az Eduline-nak Zoltai Anna elmondta, hogy az étkeztető cégek többféle eljárással is próbálkoztak a pazarlás megszüntetésére, melyek közül az egyik leghatékonyabb, hogy svédasztalra teszik ki az ételt a gyerekeknek, akik így a nekik szimpatikus ételből szedhetnek, és annyit, amennyit szeretnének. Az egyik vidéki, önkormányzati fenntartású középiskolában már két éve ilyen formában ebédelnek a diákok, és itt az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a hulladékmennyiség nyolcvan százaléka lecsökkenthető. „Magyarország legnagyobb étkeztetője, a Hungast már tizenkilenc konyhán bevezette tavaly, az év második felében a svédasztalt, és nekik is pozitív tapasztalataik vannak” – mondta a portálnak a Köszöv elnöke.
A portál megkereste a Hungast-ot is. Ők az érintett tizenkilenc intézménybe kétféle menüsort szállítanak. A cég kommunikációs igazgatója az élelmiszer-hulladék csökkentése mellett az étkezési forma előnyei között említette a gyerekek döntési képességének fejlesztését, és azt, hogy segíthet abban is, hogy több fajta ételt kóstoljanak meg, és így akár olyan alapanyagokból készült ételeket is megkedveljenek, amiket korábban nem fogyasztottak.
Kapcsolódó cikkek
