Attól kezdve, hogy a kisgyermek reggel felébred, lassan felhasználja az előző éjszakai alvás nyújtotta előnyöket. Teljesen kipihenten ébred, de ahogy telnek az órák, apránként kimerülnek ezek az előnyök, és egyre nagyobb szüksége lesz egy újabb alvásra.
A mother.ly portál szerint amikor elcsípjük a két szakasz közti időszakot, és a gyermek szundít, ismét feltöltődik az alvás adta előnyök tárháza, és így lehetősége lesz az “újrakezdésre” minden alvás után. Az, hogy meddig tud boldogan ébren maradni egy kisgyermek, az életkorral változik: míg például egy újszülött 1-2 óra ébrenlét után ismét fáradt lesz, addig egy kétéves kisgyerek akár 5-7 órát is ébren tud tölteni, mielőtt ismét szunyókálni akarna.
Azonban amikor a gyerekek túlhaladnak a biológiai ébrenléti idejükön, anélkül, hogy tartanának egy szünetet, akkor fáradtak, nyűgösek, boldogtalanok lehetnek. A nap előrehaladtával és az alvás okozta nyomás növekedésével egyre nyűgösebbé és rugalmatlanabbá válik a gyermek. Ekkor több sírógörcsöt, dührohamot is tapasztalhatunk, és egyre inkább fogy a türelme is. Kevésbé tud koncentrálni, és veszít az új információ megtanulásának és megtartásának képességéből is.
Erre a folyamatra a tudományos kifejezés a homeosztatikus alvási nyomás – Elizabeth Pantley, számos gyermeknevelési könyv, köztük a The No-Cry Nap Solution (A sírásmentes szundizás megoldás – a szerk.) szerzője ezt nevezi úgy, hogy a “vulkán-effektus”.
Ahogy a gyermek halad előre a napja során, biológiai szükséglete lesz egy alvásszünetre, hogy felfrissüljön, helyreálljon. Ha nem jut ehhez a szünethez, a probléma felerősödik – a vulkános hasonlatból kiindulva a dübörgés és a remegés kitöréshez vezet. A szundítás nélkül tovább növekszik a nap végéig a homeosztatikus nyomás, egyre nő az intenzitása – akár egy vulkán esetében -, így a gyermek túlfáradt, feszült lesz, és nem tudja meggátolni a kitörést. Ennek az eredménye pedig egy intenzív lefekvés előtti harc lehet, egy nyűgös és túlfáradt kisgyerekkel vagy babával, aki nem fog elaludni, bármennyire is tudjuk, hogy fáradt.
Ha egy gyermek napról napra kihagyja a szundítást, Pantley szerint alváshiánya lesz, ami könnyebben és gyorsabban elindítja a vulkán-szakaszba.
A vulkán-effektus azonban nem csak a gyerekeknél létezik, a felnőttekre is hatással van ez a biológiai folyamat. Az alvási nyomást fokozhatják a környezeti problémák, mint az előző napi rossz éjszakai alvás, a folyamatos alváshiány vagy a stressz.
Pantley szerint a vulkán-koncepció arra is felhívhatja a figyelmünket, hogy a minőségi szunyókálás pótolhatja a rossz éjszakai alvást, de az extra éjszakai alvás nem pótolhatja a kimaradt szundítást a homeosztatikus alvási nyomás koncepciója miatt. A napi szunyókálás ezért fontos a növekvő alvási nyomás feloldásához.
Forrás: mother.ly
Kapcsolódó cikkek
