A szülők célja elméletileg általában az, hogy egyformán neveljék a gyermekeiket, de legalábbis igazságosan. De ez tényleg lehetséges?
A Verywell Family szerint valószínűleg nem. Nem bánunk mindenkivel – akit ismerünk – pontosan ugyanúgy, hiszen mindenki egyedi, különböző temperamentummal, személyiséggel, igényekkel. Tehát miért lenne ilyen irreális elvárása a szülőnek magával szemben, ha a gyerekeiről van szó?
Még ha meg is próbál pontosan ugyanolyan szülője lenni minden gyermekének, a kutatások szerint a legtöbb szülő végül másképp neveli a gyerekeit – még akkor is, ha következetesek szeretnének lenni, és egyenlően, igazságosan bánni velük. Ez nem mindig rossz dolog, különösen, ha a nevelési stílus arra összpontosít, hogy minden gyermek azt kapja, amire szüksége van.
De mi van azokkal a nevelési módszert befolyásoló, kontrollálatlan körülményekkel, mint a születési sorrend, a különleges szükségletek, vagy éppen a gyermekek neme? Ezekben az esetekben érdemes ismerni a buktatókat, melyek előfordulhatnak, hogy a lehető legnagyobb tudatossággal navigálhasson a szülő a gyermeknevelés területén.
A születési sorrend hatása
Bizonyos különbségek a gyermeknevelésben a születési sorrend miatt fordulnak elő. Például az elsőszülöttek esetén még számos dologgal kísérleteznek a szülők. A kezdő szülők lelkesek, idegesek, és kissé túlzottan védelmezők lehetnek. Az elsőszülötteknél tanulják, milyen szülőnek lenni, és nem szeretnének hibázni.Az elsőszülöttekkel még általában több időt is tudnak tölteni, többet tudnak nekik olvasni, együtt játszani. Az első mosolytól kezdve, az első lépésen át, az első szavakig minden dokumentálva van. Játszós találkozókat ütemezhetnek be a kis barátokkal, játszócsoportokkal, különböző kicsiknek való órákra iratkozhatnak be. Ez az extra figyelem később megtérül – például az elsőszülöttek általában sikeresek az iskolában, született vezetők lehetnek, és felelősségteljesek.
Szülőként fontos tisztában lenni azokkal a tendenciákkal, amelyek alapján eltérően nevelhetik az egyes gyermekeket. Például magasabb elvárásokat támaszthatnak a legidősebb gyermekkel szemben, és nagyobb felelősséget kell vállalni, míg a legkisebbnek esetleg egyáltalán nem kell felelősséget vállalnia. Ez a gyakran elkövetett hiba oda vezethet, hogy a legidősebb gyermek azt érzi, hogy tökéletesnek kell lennie, a kisebbik pedig felelőtlenné válhat.
A gyerekek nemének hatása
A fiúk és a lányok nevelése során kihívást jelenthet a szülőnek, hogy elkerülje a sztereotípiákat. Például egy nagyobb családban, amikor már nagyobbak a gyerekek, a fiúkat ne csak olyan ház körüli teendő elvégzésére kérjék, mint a fűnyírás, a kert rendberakásában, míg a lányok olyan házimunkákat végeznek csak, mint a ruhák mosógépbe pakolása, vagy a ruhahajtogatás. Jobb alternatíva, ha felváltva végeznek különböző házimunkákat, feladatokat, az életkoruknak megfelelően.
- Kapcsolódó: Top 5 tiltólistás dolog a gyereknevelésben
Egy másik nemhez köthető lehetséges hiba, hogy viselkedésben mást várunk el és engedünk meg egy fiúnak, mint egy lánynak. Egyes szülőknek például nehéz megengedniük, hogy a fiú gyermekük sírjon. Ha a szülőknek ez kellemetlen, azt a többi gyermek észreveheti, és akár még csúfolhatják is a testvérüket. Éppen ezért a gyermekeket a szükségleteiknek megfelelően, nem a sztereotípiák szerint érdemes nevelni, és engedni kell, hogy a fiúk ugyanúgy kifejezhessék érzelmeiket.
A speciális igények hatása
Ha a családban van olyan gyermek, akinek speciális igényei vannak, akkor természetes, hogy egyenlőtlenségek jelentkezhetnek a gyereknevelés során. Függetlenül attól, hogy egy gyermek miért igényel különleges bánásmódot – például speciális nevelési szükséglet, tanulási problémák, magatartászavarok, vagy esetleg kivételes képességek miatt – több időt és energiát igényelhet, mint a többi gyermek. Ahhoz, hogy ilyen esetben a többi gyermek ezt könnyebben viselje, ne érezzenek neheztelést, az efféle tapasztalat segítségével tanítani lehet őket az empatikusabbá válásra.Fontos, hogy a szülő a többi gyermekre is szánjon időt, és ne az összes energiáját fordítsa gyermeke speciális igényeire. Emellett arra is fontos odafigyelni, hogy megfelelően állítsuk fel a határokat – például, ne engedje, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermek következmények nélkül bármit megtehessen. Ha ezt figyelmen kívül hagyja a szülő, az nem csak a többi gyermekének eshet rosszul, hanem a különleges bánásmódot igénylő gyermekének is.
A gyermeknevelésben számos kihívással találkozik a szülő, és a nevelési stílus is folyamatosan változik. A következő kérdések segíthetnek átgondolkodni, felülvizsgálni gyermekeink nevelését:
- Hasonló módon fegyelmezzük őket?
- Az életkoruknak megfelelőek a szabályok?
- Van olyan buktató, amit nem vettünk észre?
Sok dolog van, ami nem változtatható meg – mint a születési sorrend, a nem, a speciális igények -, de mindent meg lehet tenni annak érdekében, hogy olyan környezetet teremtsen a szülő, ahol minden gyermek azt érzi, hogy szeretik, értékelik és megbecsülik.Forrás: verywellfamily.com
Kapcsolódó cikkek
