Az első 1000 nap a fogantatással kezdődik, így része a születés előtti időszak is – ekkor nagyon fontos az édesanya táplálkozása -, és a 3. életév elejéig tart.
A gyermek 2 éves koráig az agy gyors változásokon, hatalmas szerkezeti átalakuláson megy keresztül. Az első 1000 napban az agy fejlődése olyan, mint egy állványzat, egy váz épülése, amely meghatározza, hogyan működik az ember későbbi életében. Az idegek növekednek és összekapcsolódnak, bevonja ezeket a mielin nevű védőburok, létrehozva azokat a rendszereket, amelyektől az függ, hogyan gondolkodik és érez egy gyermek, illetve majd a felnőtt, akivé válni fog.
Ezek a kapcsolatok és változások hatással vannak az érzékszervi rendszerekre, a tanulásra, a memóriára, a figyelemre, a feldolgozás sebességére, az impulzusok és hangulatok kontrollálásának képességére, illetve a tervezési képességekre is.
Az agy növekedéséhez minden tápanyagra szükség van, azonban van ezek között néhány, amely különösen támogatja az idegrendszeri fejlődést. Ha a hozzátáplálás során, illetve a kisgyermek étrendjében elégtelen a kulcsfontosságú tápanyagok bevitele az agyfejlődésnek ebben a kritikus periódusában, az a tápanyagraktárak későbbi feltöltése ellenére egész életen át tartó problémát okozhat az agyi funkciók működésében.
A változások és kapcsolódások szempontjából kulcsfontosságú a környezet, melyben a gyermek él, illetve az, mennyire szeretik, hogyan gondoskodnak róla. Az anyatej tökéletes ezeknek a változásoknak a támogatásához, mint a baba első tápláléka, és az édesanyával való szoros kapcsolat is hozzájárul ehhez.
Vannak bizonyos tápanyagok is, amelyek hozzájárulnak az agy egészséges fejlődéséhez. Ezek közül a legfontosabbak a fehérje, a cink, a vas, a kolin, a folsav, a jód, az A-, D-, B6- és B12-vitaminok, illetve a hosszú szénláncú többszörösen telítetlen zsírsavak.
Milyen élelmiszerekben találhatók meg ezek a tápanyagok?
Fehérje: hús, baromfihús, bab, borsó, tojás, diófélék, magvak, tejtermékek
Cink: húsfélék, halak, tejtermékek, diófélék, tojás, gabonafélék, hüvelyesek
Vas: hús, máj, bab, lencse, vassal dúsított gabonafélék, teljes kiőrlésű gabonafélék, zöld leveles zöldségek
Kolin: hús, tejtermékek, tojás
Folsav: máj, spenót, folsavval dúsított gabonafélék
Jód: jódozott só
A-vitamin: máj, sárgarépa, édesburgonya, spenót, tojássárgája, zöld és narancssárga zöldségek
D-vitamin: zsíros halak, máj, tojás, illetve napfény hatására tudja szervezetünk előállítani
B6-viatmin: máj, hal, burgonya, gyümölcsök (nem citrusfélék), teljes kiőrlésű gabonafélék, tojássárgája
B12-vitamin: állati eredetű termékek, mint hús, hal, tojás, tejtermékek
Hosszú szénláncú többszörösen telítetlen zsírsavak (ilyen például az omega-3 zsírsav): zsíros halak, dúsított élelmiszerek
A mielináció gyors üteme miatt a korai életévekben magasabb zsírbevitelre van szüksége a gyerekeknek az agyfejlődéshez – ez 2 éves korig az összes bevitt kalória nagyjából 50 százalékát jelenti. Az első évben a baba ennek legnagyobb részét az anyatejből (illetve a tápszerből) kapja, azonban a hozzátáplálás kezdetével figyelni kell arra, hogy mind zsírból, mind a fent említett tápanyagokból elegendő mennyiséget kapjon a gyermek. (2 éves kor után azonban meg kell kezdeni az étrendi zsír alacsonyabb, az életkor szerint egészségesebb szintjére való áttérést, mely nagyjából az összes kalória legfeljebb 30 százaléka.)
- Kapcsolódó: 8+1 étel, ami segíti a babád agyi fejlődését
Fontos, hogy a fent említett ételeket csak akkortól szabad a gyermeknek adni, ha már az aktuális hozzátáplálási irányelvek alapján is eljött az ideje. Ha a kisgyermek nem kimondottan rajong az adott élelmiszerekért, akkor érdemes valamilyen trükkel az ételekbe csempészni ezeket, mint a darálás, passzírozás, turmixolás, ételekbe főzés, illetve a kedvenc étellel való párosítás.
Felhasznált források:
pediatrics.aappublications.org
Kapcsolódó cikkek
