Orrunkba kellemetlenül beszárad a váladék, kapar a torkunk, ég a szemünk – ezek a tünetek akkor is rendkívül zavaróak, ha nem vagyunk betegek, csak éppen a túlfűtött szoba “áldásait” élvezzük. Fontos tehát, hogy egészséges szobalevegőt biztosítsunk. Szellőztessünk gyakran, ha jó nyílászáróink vannak, régi építésű házak esetében reggel-este is elég, hiszen az ablak- és ajtóréseken keresztül némi “természetes szellőzés” is biztosított.
Emeljük a lakás páratartalmát 40-60 százalékosra! Közérzetünk és egészségünk szempontjából ez a legideálisabb, az ennél magasabb relatív páratartalom kedvez a gombák és poratkák szaporodásának. Elektromos háztartási készülékeket árusító szaküzletben vásároljunk páratartalom-mérőt (higométert), és helyezzük el a gyerekszobában, illetve a nappaliban. Kisgyerekek, allergiások, asztmások életterében fokozottan törekedjünk az egészséges levegő biztosítására, a dohányzást pedig okvetlenül mellőzzük.
Természetes levegőnedvesítés
A levegő nedvesítésének legegyszerűbb módja, ha vizet párologtatunk a szobában. A fűtőtestekre helyezhető kerámiaedényekben a vízre akár néhány csepp aromaolajat is cseppenthetünk, így a kellemes illat is hozzájárul jó közérzetünkhöz, ám a levegő páratartalma csak elenyésző mértékben nő. Hatásosabb, ha a kellő páratartalom eléréséig a fűtőtestekre nedves törülközőt, lepedőt vagy a berendezéshez illő textíliát terítünk.
Persze ezzel csökkentjük a fűtés hatásfokát: túlmelegedésre hajlamos, távfűtéses lakásokban jó megoldás lehet, de meggondolandó egyedi fűtésnél. Meglehetősen csúnya, ám energiatakarékos megoldás, ha a ruhaszárítót a gyerekszobában állítjuk fel éjszakára, vagy egy-két ruhadarabot a kiságy rácsára teregetünk.
Meleg vagy hideg pára?
Nagy légtér párásítására alkalmasak a nagy teljesítményű, olcsóbb meleg párásítók. Mivel a vizet felforralás után gőz formájában fújják ki, higiénikusak, tisztításukra nem kell különösebb figyelmet fordítanunk. Aromaolaj is cseppenthető bele. Némelyik típust desztillált vízzel kell feltöltenünk. A meleg pára jótékony hatású hurutos köhögés, sűrű nátha esetén – alkalmanként inhalálás gyanánt. A szoba folyamatos meleg párásítása azonban kedvez a háziporatkák szaporodásának, ezért inkább ártalmas.
Asztma, allergia, krupp esetén a szoba hideg párásítását ajánlják a szakemberek. A hideg párásítók porlasztják a vízcseppeket, és így fújják ki a szoba levegőjénél 2-3 Celsius-fokkal hűvösebb párát.
A ventilátorral működő párásítók a legegyszerűbbek. Az ultrahanggal porlasztó készülékek mikroszkópikus cseppekre bontják a vizet, finom ködöt fújnak ki, amely azonnal eloszlik a szobában. A minőségi berendezések párabeállítóval, időkapcsolóval és beépített vízlágyítóval is rendelkeznek, ezzel egyszerűsödik a kezelésük: a kívánt páratartalom és a működési időtartam is beállítható.
A párásítók tisztaságát rendszeresen ellenőrizzük, nehogy spórák, algák telepedjenek meg a készülékben. Vegyszer nélkül, ecetes vízzel mossuk át a részeket. A szűrőt két-háromhavonta cseréljük, gondoskodjunk vízlágyító patronról. A párásító készülékekbe rendszerint nem szabad aromaolajat cseppenteni.
Az úgynevezett légmosó készülékek a megfelelő páratartalom mellett a levegő tisztaságát is biztosítják. Különösen allergiás gyerekek szobájának légterébe, illetve padlófűtéses lakásokba ajánlják. Beszívja a szoba levegőjét, és kiszűri belőle a port, dohányfüstöt, polleneket, egészségre ártalmas gázokat és vegyszereket, majd páradúsan fújja ki. Ezekbe a készülékekbe a használati utasításnak megfelelően aromaolajat is cseppenthetünk.
A jelenleg kapható párásítók csendesek, kis helyigényűek, esztétikusak. Mielőtt kiválasztjuk valamelyiket, tájékozódjunk működéséről, fogyasztásáról és fenntartási költségeiről, mérjük fel igényeinket és kérdezzük meg a gyerekorvos véleményét. Drága berendezés vásárlását akkor javasoljuk, ha a gyerek egészségi állapota ezt indokolja, és a természetes és olcsóbb megoldások nem hoztak kellő eredményt.
Mi fújjuk, ő beszívja!
Azok a kismamák, akik a várandósság alatt lemondtak szenvedélyükről, alig várják, hogy rágyújthassanak. A szoptatás ideje alatt azonban továbbra sem tanácsos dohányozniuk, mert a nikotin káros alkotóelemei az anyatejbe is átjutnak. A dohányfüstös levegő minden kisbaba számára káros, növeli a hirtelen csecsemőhalál, az asztma kialakulásának esélyét, gyakoribbak a légúti megbetegedések, a középfülgyulladás.
Semmiképpen ne cigarettázzunk tehát a kisbabával egy légtérben, sőt a lakás másik helyiségében se. Kutatók megállapították, hogy a kisbaba hajából még akkor is kimutatható a kotinin (a nikotin egy bomlásterméke), ha a családtagok az erkélyen füstöltek. A légáramlattal bejutó cigarettafüst is éppen elég káros anyagot tartalmaz. Hasonlóan mérgezzük kisgyerekünket, amikor a szabadban ugyan, ám közvetlen környezetében dohányzunk: a kenguruban lógó baba feje felett, a homokozó szélén üldögélve, a babakocsit tologatva.
“Hozd ide, légy szíves, a cigimet!” – kérjük meg a kis totyogót, aki készségesen segít – miközben megtanulja, hogy a dohányzás hozzátartozik a felnőttek életéhez. Ha a gyerek éveken keresztül azt látta, hogy egyik szülő sem dohányzik, kisebb a valószínűsége, hogy egyszer majd ő is komoly dohányos lesz.
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
