A fiam nem emlékszik arra, amikor először látta az óceánt. Nincs emléke arról, hogy milyen érzés a hűvös víz, sem arról, hogy milyen boldog volt, amikor a hullámok fölé tartottuk – írja Emily Glover a mother.ly cikkében.
Nem az a lényeg, hogy emlékszik-e majd erre. Számomra sokkal fontosabb, hogy ezek a tapasztalatok mit tanítanak a gyermekeimnek. Hogyan él majd tovább bennük később is az utazások pozitív emléke?
Gyerekkel utazni, ha nem is egyszerű, de nagyon megéri. Persze a napi rutin megszűnik, de akkor is megéri.
Amíg nem voltak gyerekeink, a férjemmel a kapcsolatunk elengedhetetlen része volt a kirándulás, túrázás, utazás. A közös identitásunk része volt, hogy nem mondtunk nemet a kalandokra. Amikor szülőkké váltunk hamar rájöttünk, hogy el kell döntenünk, mit tartunk meg a kalandozásokból. Teljesen máshogy utazunk, túrázunk gyerekekkel, mint korábban nélkülük, de mindig megfiatalodva térünk haza.
Amikor nehéz, akkor mindig emlékeztetem magam arra, hogy bár a gyerekek nem fognak emlékezni minden apró részletre, de az új tapasztalatok nekik is számítanak, be fognak épülni a tudatalattijukba. Egyre merészebbek a határaik feszegetésében. Amikor együtt nézzük a csillagokat, akkor döbbenek rá, hogy az utazás legnagyobb hozadéka az, ami a szívükben él tovább a tapasztalásaik alapján.
(Cikk forrása: mother.ly)
Kapcsolódó cikkeink:
- Eladták a házat, hogy világ körüli útra vigyék a gyerekeiket
- 5 ok, amiért többet kéne utaznotok
- Sosem túl kicsi egy gyerek az utazáshoz
Kapcsolódó cikkek
