A hozzátartozó, mikor főfájás miatt orvoshoz fordul gyermekével, elsősorban attól retteg, hogy a fejfájás valamilyen előrehaladó neurológiai betegség – például agydaganat – jele. Ez a magyarázata annak, hogy a gyermekek fejfájásos panaszával szakemberhez forduló hozzátartozó csak akkor nyugszik meg – de akkor többnyire tökéletesen -, ha koponya CT (a koponyáról történő számítógépes rétegvizsgálat), vagy koponya MR vizsgálat történik a kis betegről.
Az, hogy a panaszok változatlanok egy-egy negatív eredményű képalkotó vizsgálat után is, már nem érdekli annyira a szülőket, hozzátartozókat. Megnyugszanak, ha alaki eltérést okozó szervi, idegrendszeri betegség nem igazolható. Elfelejtik, hogy a koponya CT, illetve MR vizsgálat nem terápiás jellegű beavatkozás. Többnyire nem a fájdalom csillapodását, hanem a koponyaűri betegség kizárását kívánják.
A visszatérő fejfájás komoly problémát jelent már a gyermekkorban is. Világszerte, így hazánkban is jelentős a fejfájás panasszal gyermekkorban orvoshoz fordulók száma, s ez a szám az évek múlásával egyre nagyobb.
Fejfájás mind a felnőtt, mind a gyermekkorban a legkülönbözőbb okok következtében előfordulhat, szerencsére ritkán szerepel kiváltójaként előremenő neurológiai megbetegedés. Kevéssé ismert, hogy nemcsak felnőttkorban, hanem gyermekkorban is gyakoriak az úgynevezett elsődleges fejfájásbetegségek. Ezek hátterében zajló, vagy lezajlott egyéb betegség nem áll.
Rendkívül fontos annak eldöntése, hogy a fejfájásnak pontosan melyik típusáról van szó. A fejfájás egyformán heves lehet mind a tüneti, mind az elsődleges fejfájások esetén.
Néhány szó a gyermekkori tüneti fejfájásokról
Gyakorlatilag nincs olyan betegség vagy állapot, melynek tüneteként fejfájás ne fordulhatna elő. Okozhatja aktuális lázas vagy láztalan betegség, vérnyomásingadozás, de akár gyógyszerek mellékhatásaként is felléphet. A fejfájás jelentkezhet a koponyaűrön belüli, de azon kívüli ok következtében is.
A tüneti fejfájás leggyakoribb oka gyermekkorban az orr-melléküregek gyulladása, de gyakran okoznak ilyen panaszt a szemek, a fogak, a fül megbetegedései is.
Az orrmelléküregek gyulladásában szenvedő gyermek rendszerint betegnek látszik, orrlégzése nehezített, többnyire lázas, vagy hőemelkedése van.
A látásélesség zavara következtében fellépő fejfájás általában kétoldali, többnyire az iskolai oktatás alatt, vagy tartós tévénézést követően jelentkezik.
Az erősödő intenzitású, a fej mozgatására fokozódó, főleg az éjszakai órákban jelentkező, éhgyomri, hányinger nélküli hányással kísért fejfájás veti fel a koponyaűrön belüli előremenő ideggyógyászati jellegű betegség gyanúját.
A gyermekkorban fellépő fejfájás súlyos, életet veszélyeztető állapotot csak ritkán jelez
A magyarországi gyermekkori fejfájások felmérése kapcsán kapott eredmény szerint a gyermekkorban fejfájással szakemberhez forduló gyermekek több, mint 90 százaléka primer fejfájásbetegségben szenved, közel 6 százalékuknak valamilyen fertőzés következtében lép fel a fejfájása, 1,5 százalékban szemészeti ok, illetve valamilyen fejet ért – általában banális – sérülés áll a háttérben. A fejfájós gyermekek kevesebb, mint 1 százalékánál mutatható ki egyéb (esetleg előremenő) neurológiai betegség.
Az elsődleges fejfájásbetegségek két legismertebb formaköre gyermekkorban az úgynevezett tenziós típusú fejfájás, illetve a migrén. Ez a két, alapvetően különböző fejfájástípus nem minden esetben fordul elő tisztán. Igen gyakori, hogy a két kép jellemzői egyazon betegen keveredve fordulnak elő, és hogy egy betegnek kétféle fejfájása van. A primer fejfájásbetegség úgy képzelhető el, mint a szivárvány. Egyik végén a tisztán migrénre jellemző tünetek, a másik végén a tenziós fejfájás jellegzetességei, a szivárvány ívén pedig a különböző pontokban különböző mértékben keveredő tünetek mutatkoznak.
A migrénes fejfájás jellemzője, hogy általában féloldali, lüktető jellegű, hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység társul hozzá, fizikai aktivitás a fájdalmat fokozza.
A migrénes fejfájások előfordulhatnak úgy, hogy valamilyen bevezető tünet (aura) előzi meg a fejfájás jelentkezését. Ezek a bevezető tünetek lehetnek látási, hallási szenzációk, érzészavarok, átmeneti végtaggyengeség, de előfordulhat egyensúlyzavar is. Gyermekkorban a migrénes rohamok az esetek többségében havonta, kéthavonta fordulnak elő, időtartamuk 2 óránál rövidebb.
A kisebb gyermekek esetén nagyon nehéz a fejfájás jellemzőinek pontos megítélése. Ennek megkönnyítése érdekében gyakran kérjük meg kis betegeinket, hogy rajzolják le panaszaikat. Ezek a rajzok tükrözik a fájdalmat, s nagyon gyakran a bevezető tüneteket is megjelenítik. Az egyik, migrénben szenvedő kislány, akinek a fejfájások kezdetén látótérkiesései voltak, “Támad a fejfájás” címet adta a rajzának, melyen egy fekete madár szerepel piros csőrrel. A fekete madár a látótérkiesést, a látótérkiesést követő éles fájdalmat a piros csőr jelképezte.
A tenziós típusú fejfájás diffúz, tompa jellegű, általában a délutáni órákban jelentkező, fokozódó, tartósan fennálló panasz, melyhez ritkán hányinger társulhat, de hányás csak elvétve fordul elő. Az ilyen típusú fejfájásban szenvedő gyermekek pszichológiai vizsgálata azt mutatja, hogy a tünetegyüttes hátterében igen gyakran fordul elő szorongás, családi konfliktus, tanulási (tanítási) probléma, önbizalomhiány.
A szorongás és az önbizalomhiány elsősorban kislányoknál fordul elő, míg az iskolai (óvodai) konfliktusok inkább a fiúkra jellemzők. Családi problémák mindkét nemben egyenlő arányban fordulnak elő. A fejfájásbetegség tehát a gyermekkorban is létezik, mint önálló kórkép, melynek jelentősége az érintettek igen magas száma miatt nagy. Kezelését a diagnózis pontos felállítása után lehet és kell megkezdeni.
Kapcsolódó cikkeink gyermekkori fejfájás témában:
Forrás: Egészségtükör
Kapcsolódó cikkek
