Vannak, akik szerint rémálom, mások szerint inkább maga a felfedezés és a közös öröm, amikor együtt készítünk el valamit a konyhában a gyerekkel. Nem érdemes mereven hozzáállni, nyilvánvalóan lassabb lesz és nagyobb kosszal jár, ha a gyerek üti fel a tojást, méri ki a lisztet, ám az öröm is sokkal nagyobb, ha a főzést is együtt tudjátok csinálni. Nem igazán számít az életkor sem, már az egészen kicsik is képesek összekeverni a lisztet a sütőporral, cipót formázni (hiszen gyurmázni is szoktak), kivajazni a sütiformát. Az óvodáskor már simán alkalmas a sütésre-főzésre, olyannyira, hogy léteznek olyan ovik, ahol a heti tevékenység része a sütés. Az együtt töltött időn túl – ami nem elhanyagolható tényező és fontosságú – a sütés-főzés rengeteg mindenre van jótékony hatással. Hogy csak néhányat említsünk: fejleszti a matematikai képességet, könnyedén megtanulja így a gyerek a mértékegységek közötti átváltást. De biztosan fejleszti a kreativitást, a finommotorikát (például a tojás sárgájának és fehérjének a szétválasztásával, de már a tojás feltörésével is), az együttműködést, az önbizalmat, a kísérletező kedvet, vagy éppen azt, hogy sorrendiséget kell felállítani és át kell látni magát az egész folyamatot.
Ritka, hogy valaki otthonosan mozog a konyhában, mégsem szeret enni, nem szert kipróbálni új dolgokat, így ebből a szempontból is sokat adhatunk azzal a gyereknek, ha nem csinálunk tiltott területet a konyhából. Aki már főzött, sütött élete során pontosan tudja, hogy ritkán lesz tökéletes a megálmodott fogás, akkor is így van, ha precízen követtük a szakácskönyvben leírtakat, így a gyerek már korán belátja, hogy nem kell mindig mindennek tökéletesnek lennie ahhoz, hogy élvezetes, finom és örömteli legyen. Arra is tökéletes terep a konyha, hogy belássuk, hibázni ér, majd legközelebb jobban sikerül, mindig javíthatunk valamit a folyamaton és a végeredményen. Főzés közben persze az alapanyagokról is sokat beszélgethetünk, de szinte bármi szóba szokott kerülni. Lehet közben énekelni, zenét hallgatni és táncra perdülni, amíg sül a süti.
Olvasóink konyhájában ez a helyzet
Egy szó mint száz, érdemes bevonni a gyereket a sütés-főzésbe, mert sokkal, de sokkal több örömmel jár, mint amennyit elsőre feltételeznénk. A gyerekek többsége egyébként is nagyon kreatív, elképesztő ötletekkel tudnak előrukkolni, recepteket bolondítanak meg, vagy alkotnak újakat. Mindezt olvasóink válaszai is alátámasztják, mini közvélemény-kutatásunk szerint a Gyerekszoba.hu olvasói szoktak és szeretnek együtt főzni a legapróbb gyerekekkel is.
– 2 és fél éves. Hagymát pucol, pirít/dinsztel. Főtt tojást pucol. Paprikát, paradicsomot szeletel (nem éles késsel). Sütit kever, muffin formát olajoz, kanalazza bele a masszát. Tésztát nyújt, formát szaggat. Kakaós, fahéjas csigát készít, nyújt, szór, felteker, mosogatni is segít – írja olvasónk, Enikő. Hasonló korú Adrienn kisfia is: – 2 évesen állt oda először, hogy segít. Rántott hús panírozás: ezt hagyom már neki egyedül is. Sütik készítéséhez is oda áll, szeretne vagdosni, húst vagy krumplit kisütni is, de ezekhez még nem engedtem oda. Most 3 éves és fiú.
– Kicsi kora óta érdekli, mindig velem volt a konyhában! Most már 2 és fél éves nagyfiú, csak úgy töri a tojást, írja Csilla.
– 3 éves kisfiam 2 éves kora óta nagyon sokszor segít a konyhában. Sokféle sütiket csinálunk együtt, tésztát gyúr, palacsintát ken és teker, krumplit hámoz. Nemsokára 1 éves kisfiam is kezdi már, írja Brigitta.
Nikoletta gyereke 7 és fél éves, egészen kicsi kora óta szabad bejárása van a konyhában. – Segít kimérni a hozzávalókat, ha sütök, kenyérdagasztásnál egyel több kéz van a tálban, mint kellene. Paníroz, klopfol, hámozóval pucolja a zöldséget, sajtot reszel. De persze semmi sem kötelező, meg eleinte rengeteg takarítani valóval járt ez a ‘segítés’. Szeretem, ha ott van.
– Nekem már 2 éves kora óta a konyhában sertepertél. Eleinte csak panírozásban, keverésben segített. Most 5 éves és simán megpucolja nekem a zöldségeket a leveshez és a krumplit. Már szeletel, megfűszerezi az ételt. Ha látja, hogy a főzök, szalad is hozzám, veszi a kötényét és segít. De ha nincs kedve segíteni, akkor is szeret ott lenni velem és beszélget és kérdezi, mit csinálok, írja Katalin.
Judit fia már nyolcéves: –Pici korától és nagyon szereti. Nyolc éves a kisfiam egy pár ételt már meg tud csinálni pici segítséggel. Sütésben is segít.
Szilvia kétévese igen aktív a konyhában: – Paníroz, keveri az ételeket, van egy kis sámlija, amiről elér mindent. Bundás kenyérnél a kenyeret “fürdeti” a tojásban. Piskóta felvágásnál és betöltésnél forgatja a torta alatt a forgótányért. Mérésnél kanalazza a mérlegen a tálba a hozzávalót (itt mondjuk sikerül mellé is). Szeletelt gépsonkát is kockázott már. A fűszereket teszi az ételbe. Ezt tápszeres kanállal szoktam a kezébe adni, akkor a legtöbb elér a lábasig, és nem szóródik a tűzhelyre. Tojást felveri, piskótánál szépen csurgatja a tojás sárgáját és a lisztet, míg az én kezemben a kézimixer van. Ha a kávéfőzőben van víz, lefőzi a kávét, elkészíti, cukrot, tejet is tesz bele.
Éva azt írja, hároméves korától tanítja mindenre a gyermekét. – Mikor a konyhában vagyok együtt csinálunk mindent. Most lesz 16 éves, de 13 éves korától bármit rá merek bízni, egyedül megfőz. Imádom a szüneteket, mire megjövök elkészítve a kaja. Nagyon büszke vagyok rá.
– A nagyot 3 éves kora óta próbálom bevonni, de pár perc alatt elunja. Most 4 évesen élvezi a tojás feltörést, lisztszitálást, néha szaggat velem sütit. Az egy évesemnek nincs sok lehetősége, ha a konyhában vagyok. Etetőszékből néz. A kenyérdagasztásnál vigyorogva csapkodja ő is az asztalt, írja Orsolya.
Hány évesen?
Ahogy már írtuk és ahogy olvasóink válaszából is kiderül, nem érdemes alsó határt húzni, egy óvodáskorú gyerek is képes lehet már feltörni egy tojást, sőt a kisebbek is. Nyilván nem fog elsőre sikerülni, ahogy sok mindennel így van ez az életben, ezért a főzés-sütés kitűnő terepe a gyakorlásnak is. De ha nagyon ragaszkodunk hozzá, akkor nagyjából ez az életkor szerinti javaslat.
2-3 évesen meg tudják mosni a zöldségeket, gyümölcsöket, össze tudnak keverni hozzávalókat, sajtot tudnak reszelni, tojást feltörni, gyúrni, formázni a tésztát, díszíteni, sőt, akár megpucolni a zöldséget. 4-6 évesen a fentieket már biztosan tudják, ha akarják, mehet a tojás szétválasztása is, a korszak vége felé élesebb eszközök is adhatók (nyilván felügyelet mellett) a kezükbe. Bármit képesek átönteni egyik tálból a másikba az iskolába készülők. A kisiskolások simán tudnak már rántották vagy tükörtojást készíteni, akár az önálló palacsinta készítés is felmerülhet. Ez csak néhány példa és ahány gyerek, ahány konyha, annyi szokás, de egy biztos, csak profitálhat abból egy gyerek, ha otthonosan mozog a konyhában.
Kapcsolódó cikkek
