Minden kismama álma a gyönyörűen feldíszített gyerekszoba, ám a legtöbben hamar rájönnek, semmi szükség nincs rá. A gyerek ugyanis ösztönösen ott szeret lenni, ahol az anyja van, és ha lehet, minél közelebb hozzá. És nemcsak nappal, de éjszaka is.
A hivatalos orvosi ajánlások persze nem feltétlenül értenek ezzel egyet – a fáradt anya könnyen ráfekhet a gyerekre, az apa nem olyan éber alvó, ezért akár agyon is nyomhatja a gyereket. Ott a vastag paplan, a puha párna, a süppedős matrac és persze az ágy széle, ahonnan akár le is gurulhat a baba – ehhez hasonló érvekkel próbálják lebeszélni a szülőket az együttalvásról.
A külön alvás bajt okozhat!
A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a gyerekek jobban, mélyebben alszanak az anyjuk közelében, az anya is pihentebben ébred, ha nem kell kiugrania az ágyából az éjszaka közepén, és ha a gyerek a kezdetektől a szüleivel alszik, egyáltalán nem zavarják egymás álmát.
Dr. Nils Bergman, a dél-afrikai Cape Town University gyermekorvos kutatója azonban azt állítja, hogy babák többségének szívverése a háromszorosára gyorsulhat, ha külön ágyban alszanak, mint ha az édesanyjuk mellkasán pihennének. A külön altatott csecsemők ráadásul gyakrabban ébrednek, és ez megzavarja a természetes alvásciklusukat. Emiatt akár enyhe károsodást is szenvedhet az agyfejlődésük, ez pedig később akár viselkedési problémákat is okozhat. Ráadásul a szeparáció az anya-gyermek kötődést is megzavarhatja.
– Az együtt alvás egyáltalán nem veszélyes, sőt, rengeteg előnye van az anyára és a babára nézve is! – hangsúlyozza a doktor, aki évtizedekkel ezelőtt a kengurumódszer alapító atyjaként lett híres, amely a bőrkontaktus fontosságát hangsúlyozza a koraszülöttek ellátásában.
– A bölcsőhalál külső okait nem az anyában és az együtt alvásban kell keresni. Sokkal fontosabb odafigyelnünk arra, hogy ne dohányozzunk a babák mellett, hogy ne feküdjünk melléjük ittasan, és ne tegyünk puha párnát vagy veszélyes játékokat az ágyukba.
Tehát ha legközelebb felsír a babád, tedd csak a mellkasodra, és nyugodtan aludjatok tovább utána közös ágyban, minden lelkiismeret-furdalás nélkül. Ha azonban azt látod, hogy a babád szívesen és hosszan elalszik egyedül is, nem kell erőszakkal magad mellé szoktatni – a kísérletben részt vevő 16 baba közül hat ugyanis ugyanolyan jól és szívesen aludt a saját ágyában is, mint az anyja mellett, és a szívverésük sem lett szaporább.
A tanulság tehát csak az, hogy a babák sokfélék, és mindegyik mást szeret. Van, aki az anyját preferálja éjjel, van, aki a saját ágyat. Akkor jár mindenki a legjobban, ha megfigyeljük az igényeiket, és arra reagálunk. Személyre szólóan.
A cikk forrása itt.
Ha jól megy az angol, érdemes meghallgatni Bergmann professzort a testkontaktus fontosságáról!
Ezeket is olvasd el: