A különböző hasi panaszok hátterében általában nem urológiai betegség áll, hanem a rossz étkezési szokások, a sok ülés (számítógép, televízió), a kevés fizikai megterhelés, a célirányos sportolás hiánya következtében kialakult bélrenyheség, az idült székrekedés.
Ezt azonban csak célzott kivizsgálás után lehet egyértelműen kimondani, mert súlyos, hosszan tartó gyógyszeres kezelést, esetenként komplikált műtéti ellátást igénylő húgyszervi betegség is járhat hasonló tünetekkel. Ezek közé tartozik a húgyúti kövesség is.
Gyermekkorban a kövek okozta tünetek eltérnek a felnőttekben észleltektől. A szülők által jól ismert “vesegörcs”, melyet a vizelet pangása, a simaizom kóros összehúzódása hoz létre társuló reflex jelenségekkel és csaknem elviselhetetlen fájdalommal jár, a gyermekekben ritkán észlelhető. 3 éves korig jellemző tünet alig van.
A kis beteg nem a vesetájon, hanem a has közepén, leginkább a köldök körül jelzi a fájdalmat. Az uréter alsó szakaszán lévő kis kövekre jellemző gyakori, kínzó vizelési késztetéssel sem találkozunk. Hasfájás, haspuffadás, hányás, esetleg verítékezés áll a tünetek előterében. A társuló vérvizelés felhívja a figyelmet húgyszervi kő jelenlétére.
A kivizsgálás menete
Napjainkban lehetőség van a gyermekeknek kevés kellemetlenséget, kis megterhelést okozó kivizsgálásra. Rendkívül fontos a diagnosztikus lépések pontos betartása. A fizikális vizsgálatot a vizelet analízise és az UH diagnosztika követi. Indokolt esetben vénásan beadott kontrasztanyaggal kiválasztásos veseröntgen történik. Igazolt kő esetében a szükséges terápiát annak nagysága és elhelyezkedése határozza meg.
Gyermekkorban kövek kialakulását az alábbi tényezők segítik elő:
– Visszatérő húgyúti fertőzés. Leggyakoribb kórokozók a baktériumok. Ezek a kövek foszfát, carbonat apatit tartalmúak
– Anyagcsere zavarok. Az aminosav anyagcsere zavara következtében kialakuló cystinko.
– A húgyútakban fejlődési rendellenesség miatt kialakult pangás.
– Esszenciális kövek. Oxalát kő.
Kezelés
A felnőtt korban gyakran előforduló és gyógyszeres kezeléssel oldható húgysavkő gyermekekben nincs. Így egyértelműen kimondhatjuk, hogy a kis betegekben kialakult kövek közül ma még egyiket sem lehet feloldani.
Az apró kövek többsége bőséges folyadékfelvétel, sok mozgás, görcsoldó adására spontán távozik.
A nagyobb, távozásra nem alkalmas kövek esetében ma már lehetőség van azok lökéshullámmal történő porlasztására. (ESWL kezelés). A beavatkozás fájdalmatlan, jól együttműködő, nagyobb gyermekekben érzéstelenítés nélkül végezhető. A kisebbeket altatjuk. A kőtörmeléket szinte észrevétlenül üríti ki vizeletével a gyermek.
Igen nagyméretű, esetleg húgyszervi fejlődési rendellenességgel társult kő esetében a teljes korrekcióhoz elkerülhetetlen lehet a műtéti beavatkozás.
A spontán távozott, vagy egyéb úton eltávolított húgyúti kövek összetételét részletes kémiai analízissel állapítjuk meg. A későbbiekben szükséges diétás tanácsokat és életmódi leirásokat ennek alapján határozzuk meg.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a húgyúti kövek kialakulása nem eseti jelenség. Az egész szervezetet érintő betegségről van szó, mely a kőtávozást/eltávolítást követően szoros és rendszeres gondozást igényel. Ezt a gyermekurológus/nefrológus szoros együttműködésben végzi a családorvossal.
Kapcsolódó cikkeink:
– Betegség vagy hiszti a hasfájás?
Forrás: HáziPatika.com