A gyerekünknek egészen más cipőt venni, mint magunknak. Mert még nem pontosan tudja, mikor jó egy cipő, vagy ha tudja is, esetleg még nem beszél, így nem tudja elmondani. Eggyel könnyebb dolgunk van, ha jelen van a vásárlásnál (más szempontból pedig öttel nehezebb persze).
- Kapcsolódó: Nincs olyan, hogy fiú- vagy lánycipő
A legtöbb szülő érthetően szívesebben vásárol a gyerek nélkül. Csakhogy még ruhát is kockázatos látatlanban venni, cipőt meg egyenesen életveszély, hiszen ott egészségügyi következményei is vannak annak, ha nem a megfelelő méretet választjuk. Erre is van persze megoldás.
Először nézzük azt az esetet, amikor velünk van a gyerek:
Ha zárt cipőt választunk, először is adjuk rá, de nem kössük vagy csatoljuk be, úgy álljon fel benne. Ha már elég nagy hozzá, hogy megkérjük, akkor tolja előre a lábujjait. A sarkánál nyúljunk be az ujjunkkal! Akkor megfelelő a méret, ha befér az ujjunk, de nem lötyög benne. Ha nem fér be az ujjunk, akkor viszont vegyünk egy számmal nagyobb cipőt!
Szandál esetében könnyebb a dolgunk. A pici tolja hátra a sarkát, és nézzük meg, hogy elöl marad-e körülbelül egy ujjnyi hely a szandál végéig – akkor jó a lábbeli, ha marad. Egyrészt mert úgyis olyan hamar nő a lába, hogy az az egy centi hamar eltűnik, másrészt mert nem jó, ha a cipő pont akkora, mint a láb, ez esetben a lábujjak nem tudnak mozogni, beizzadnak, a körmök összenyomódnak… kész rémálom.
De mi a helyzet akkor, ha “vakon” vásárolnánk, vagyis nincs velünk a gyerek?
Nem is egyszerű a képlet, hiszen tudni kell, hogy egy bölcsődés korú kicsinek a lába akár három méretet is nőhet egy év alatt, egy óvodás-kisiskolásé kettőt, egy nagyobb iskolásé pedig egyet. Ettől függetlenül több lehetőségünk is van.
1. Még egyet!
A legegyszerűbb, ha ugyanabból a modellből veszünk egy nagyobbat, amit eddig is hordott, hiszen az biztosan kényelmes neki.
2. Eleve kettőt!
Van, aki webshopból eleve két méretet vesz, legfeljebb a kevésbé komfortosat visszaküldi.
3. Segítséggel
Ha használtan vásárolunk, és az eladó készséges, kérjük meg, hogy mérje le a cipő különféle részeit, így biztosabbra mehetünk.
4. Papírlappal
A fentieknél még jobb megoldás a rajzolós. Kérjük meg a kicsit, hogy álljon egy fehér papírlapra, a lábát, lábujjait ne mozgassa. Rajzoljuk körbe a talpát, majd mérjük meg a két legtávolabbi pont közötti távolságot, vagyis a sarka és a nagylábujja közöttit. Ez úgy hívják, hogy belső talphossz (BTH), ez alapján már el tudunk igazodni a weboldalakon, hiszen szinte mindenütt közölnek mérettáblázatot. Ehhez azonban tudni kell, hogy ez a bizonyos talphossz nem azonos a lábmérettel – előbbihez mindig hozzá kell adni fél-egy centit, az lesz a kényelmes a gyermekünknek.
5. Segédeszközzel
Megtehetjük azt is, hogy kivesszük egy kényelmes cipőjének a talpbetétjét, és ezt visszük el a boltba. De elvihetjük magát a körberajzolt kartonlapot is, vagy akár mércének használhatunk szívószálat vagy hurkapálcikát – ezek is leleményes szülői módszerek.
Amit még érdemes tudni: szandáloknak jobban kell passzolniuk, magas szárú cipőkből viszont megkockáztathatjuk az eggyel nagyobb méretet, mert ezek jól tartják a bokát, és hát a jelenlegi árak mellett nem mindegy, hogy a gyerek jövőre is fel tudja-e venni a lábbelit.
Kapcsolódó cikkek
