Jót tesz a kosz a gyereknek, mert erősíti az immunrendszert – ezt az állítást már mindenki hallotta. De vajon tényleg így van?
Röviden megválaszolva: igen. Több tanulmány is bizonyította, hogy a korai életévekben a piszoknak való kitettség csökkentheti a gyerekeknél az allergia és az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát. Más szóval, megóvhat az olyan állapotoktól, amelyekben az immunrendszer nem megfelelő módon reagál az allergénekre.
Ahogy a gyerekek immunrendszere a korai életévekben fejlődik, a testben lévő védekező sejtek seregének meg kell tanulnia, hogyan tegyen különbséget a test saját sejtjei és az ártalmatlan vagy betegséget okozó idegen anyagok, például baktériumok és vírusok között. Meg kell tanulnia felismerni a betegséget okozó kórokozókat, hogy megtámadhassa őket.
Mikrobák, bélflóra
Kiderült, hogy az immunrendszer e szabályozó ágának terjeszkedését irányító molekuláris jelek főként a bélben élő mikrobákból származnak – mondta Graham Rook, a University College London mikrobiológia nyugalmazott professzora a Live Science-nek. A mikrobáknak ezt a gyűjteményét bélmikrobiomnak nevezik, és alapvető fontosságú az egészségünk szempontjából. E mikrobák egy része például segít az életünkhöz szükséges vitaminok előállításában, valamint az emésztésben.
Az élet első éve kulcsfontosságú a mikrobiom vagy más néven bélflóra kialakulása szempontjából. A csecsemők a szülőcsatornán való áthaladás során találkoznak először baktériumokkal, ha hüvelyi úton születnek, valamint a szoptatás során az anyatej által. Ahogy a gyermekek növekednek, folyamatosan ki vannak téve a legkülönbözőbb forrásokból származó mikrobáknak.
A “régi barát” elmélet
Létezik egy úgy nevezett “régi barát” elmélet, amely szerint minél többféle mikrobával találkozunk kisgyermekkorban, annál változatosabb lesz a mikrobiomunk, és így annál jobban felismeri immunrendszerünk, hogy ki a barát és ki az ellenség. A “régi barát” kifejezés a hasznos, mikrobákra utal, amelyek a testünkön és a testünkben élnek anélkül, hogy ártanának az egészségünknek.
Ez a Rook által 2003-ban felvetett elmélet hasonló a szélesebb körben ismert higiéniai hipotézishez, amely szerint a baktériumokkal való korai érintkezés hiánya hajlamosabbá teszi az embereket az immunrendszeri betegségekre. Több tanulmány is kimutatta például, hogy összefüggés van a farmon vagy háziállatokat tartó háztartásban való felnövés és az allergiás megbetegedések kialakulásának kisebb valószínűsége között, mint a városi vagy háziállat nélküli környezetben élő gyerekek esetében.
A régi barát hipotézise azonban azt hangsúlyozza, hogy a korai életszakaszban a kórokozókkal szemben a kórokozókkal való érintkezésnek fontos szerepe van. Ezt az elképzelést kutatások is alátámasztják: több európai tanulmány szerint a baktériumokkal való korai érintkezés nem véd az allergia kialakulásától. A higiénia hipotézis másik kritikája, hogy lekicsinyli a jó higiénia fontosságát a betegségek megelőzésében, és azt az elképzelést erőlteti, hogy “túl tiszták” lettünk.
A régi barátok hipotézise viszont segíthet megmagyarázni, hogy a korai életkorban történő túlzott antibiotikum-használat, amely a bélmikrobiom nagy részét kiirtja, és a császármetszés, amely nem teszi ki az újszülötteket a hüvelyi baktériumoknak, miért kapcsolódik az allergia fokozott kockázatához.
Találkozzanak kosszal
Egy finnországi kísérletben azt vizsgálták, hogy a városi gyerekek immunrendszerét lehet-e erősíteni az erdő talajából származó fűvel és földdel. Azt találták, hogy egy hónapon belül a földben játszó gyerekek bőrén az ártalmatlan baktériumok változatosabb gyűjteménye volt, és több immunszabályozó sejt és jelzőmolekula volt a vérükben, mint azoknál a gyerekeknél, akik kavicsos játszótéren játszottak. Ez arra utal, hogy a szennyeződésben lévő baktériumoknak való kitettség segíthet az immunrendszer érésében, elméletileg csökkentve annak esélyét, hogy az túlműködik.
Bár a mikrobiom fontos, sok más tényező is befolyásolja az allergiák kialakulásának kockázatát, beleértve a genetikát is, mondta Dr. Robert Wood, a baltimore-i Johns Hopkins Medicine gyermekgyógyász professzora a Live Science-nek. Általános üzenetként azonban azt mondta, hogy a gyerekeket arra kell bátorítani, hogy menjenek ki a szabadba, játsszanak kint és találkozzanak kosszal.
A tudósok jelenlegi ismeretei az immunbetegségek kockázati tényezőiről azonban nem mindig ültethetők át gyakorlati tanácsokba. Például, ha valakinek van kutyája, valamivel kisebb eséllyel alakul ki nála allergia, mint egy háziállat nélküli embernél, de nem lehet azt mondani valakinek, hogy szerezzen kutyát, mert az az allergia megelőzésének garantált módja, mondta Wood.
Az erősen szennyezett területek egészségtelenek lehetnek a gyerekek számára, mivel káros szennyeződéseket is tartalmazhatnak. Ez nyilvánvalóan nem az a fajta szennyeződés, aminek szeretnénk, ha a gyermekeink ki lennének téve. És mivel a szennyeződés potenciálisan káros vegyi anyagokat, például ólmot, valamint parazitákat is tartalmazhat, ügyelni kell arra, hogy a gyerekek ne lélegezzék be vagy egyék meg azokat.
Kapcsolódó cikkek
