Cara Goodwin, klinikai szakpszichológus járta körbe a kérdést a psychologytoday.com megjelent írásban. A szakember szerint a kutatások következetesen nem találtak jelentős különbséget a kisgyermekek szüleinek és a tinédzserek szüleinek stressz szintje között. De a “szereptúlterhelés” – amikor a szülő túlterheltnek érzi magát mindattól, amit szülőként kell tennie – nagyobb a kisgyermekes szülők esetében, mint azoknál, akiknek kamasz gyerekük van.
Ezért sem tűnik meglepőnek, hogy a csecsemők és kisgyermekek nevelése összefüggésbe hozható a szülőkkel szemben támasztott időigény növekedésével, a házastársi/párkapcsolati konfliktusok növekedésével, a munka-család egyensúlyának nehézségeivel, a szabadidő csökkenésével. Kutatások szerint a házastársi-/párkapcsolat minősége a gyermek csecsemőkorától romlik, majd javul, amikor elkezdi az általános iskolát.
Ugyanakkor az 5 év alatti gyermeket nevelő szülők fokozott elégedettséget mutatnak a gyermekeikkel való kapcsolatukat illetően, nagyobb önbecsülést és szülői önbizalmat, és kevesebb depressziós tünetet, mint a tizenéves vagy iskoláskorú gyerekek szülei. A kisgyerekek szülei nagyobb boldogságot is mutatnak a gyermekkel való interakciókor, mint a tinédzserek szülei.
A tinédzser nevelése is nehéz a maga módján. A kutatások szerint a kisgyerekeknek több szükséglete van, de ezeknek a szükségleteknek általában könnyebb eleget tenni. Míg a tinédzserek más, egyénre szabott módon igénylik, hogy a szükségleteiknek eleget tegyenek.
A szakember szerint a kisgyermek és a tinédzser gyerek nevelése is egyaránt stresszes, a maguk módján. Úgy tűnik, hogy a kisgyermek nevelése egyaránt lehet a legjobb és a legrosszabb időszak egyszerre. Tehát ez lehet a szülőség egyik legkifizetődőbb, de egyben legnehezebb és legnagyobb igényeket támasztó időszaka is.
Goodwin azt tanácsolja, hogy akár kisgyermeket, akár tinédzsert nevel a szülő, próbálja meg az adott fejlődési szakasz pozitív aspektusaira összpontosítani a figyelmét. Kisgyerekeknél például arra, hogy mennyire szeretik a szülőt, az aranyos kis szokásaikra, míg a tinédzsereknél arra, hogy a legtöbb napi teendőben mennyire függetlenek, vagy arra, hogy már nem szükséges bébiszittert hívni, ha el szeretne menni otthonról.
Forrás: psychologytoday.com
Kapcsolódó cikkek
