A gyerekek mindig egyéni módon fejlődnek és növekednek, van, aki hamarabb, míg más később jut el egy-egy fontosabb mérföldkőig. Számos oka lehet annak, hogy egy gyermek nem a megszokott módon és ütemben fejlődik. Öröklött és szerzett betegség, születési komplikáció, környezeti hatások egyaránt befolyásolhatják, hogy formálódik testi és lelki egészsége.
A csecsemőkor és kisgyermekkor jelentősége
A kisgyermekkori képességek szintje nagy egyéni eltéréseket mutat. A megismerő (kognitív) képességek szintje, fejlődése hatással van a személyiségfejlődésre, és később a tanulási képességek alakulását is befolyásolja. Mindezt azonban megelőzi a csecsemőkor, amely nagy jelentőséggel bír a gyermek fejlődésében.
Nagyon fontos, hogy ebben az időszakban a legfontosabb szükségletei (például a szükséges mennyiségű és minőségű étel, személyes kapcsolatban megvalósuló szerető, elfogadó, nyugodt légkör; életkorának megfelelő mozgáslehetőség és játékeszközök) biztosítva legyenek. A csecsemőkor a mozgásos és szenzoros tanulás időszaka, amikor az érzékszervek, az érzékelés fejlődése a mozgások által tud megvalósulni, a biológiai érés által pedig fokozatosan új képességek jönnek létre.
A kisgyermekkorban jelenik meg a járás, a beszéd, a játék, a szobatisztaság és az éntudat kialakulása is. Jelentős változások zajlanak tehát a gyermek életében.
Segíts neki!
A gyereknevelés kapcsán érdemes újra és újra felidéznünk Deákné B. Katalin az Anya, Taníts engem! c. sikerkönyv szerzőjének egyik gondolatát: szülőként mindig szem előtt kell tartanunk, hogy gyermekünk nevelése, tanítása életünk legnagyobb vállalkozása. Ahhoz tehát, hogy képességeit a legjobban kibontakoztathassa, segítséget kell nyújtanunk számára, akkor is, amikor lemaradást vagy valamilyen problémát tapasztalunk nála.
Nézzük most meg, hogy az 1-3 éves korosztályban melyek azok a figyelmeztető jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy a gyermeknek segítségre, fejlesztésre lehet szüksége? Általánosságban elmondható, hogy ebben az időszakban is érvényes az a gondolat, hogy ha bármilyen, a szokásostól eltérő fejlődést tapasztalsz gyermekednél, ha úgy érzed, valamiben elmarad kortársaitól egy vagy több fejlődési területen, akkor ne késlekedj segítséget kérni.
Mely területeken akadhatnak problémák? Íme a legfontosabbak:
- a mozgás- és értelmi fejlődés területén
- a hallás- és látásfejlődés területén
- a kommunikáció- és beszédfejlődés területén
- a szociális, érzelmi fejlődés területén
- a viselkedésében
Amennyiben a látási, hallási, tapintási, ízlelési, szaglási, egyensúlyi és az izomérzésből eredő ingerek feldolgozásának, értelmezésének késése vagy gyengesége figyelhető meg a gyermeknél, mindenképpen figyelmeztető jelnek kell tekinteni, amelyet szakembernek is meg kell mutatni.
Mozgás
Az 1-3 éves korosztálynál figyelmeztető jel a megkésett vagy elmaradt felállás és járás. Ha gyermekünk 15 hónapos koráig nem tanul meg önállóan járni, mindenképpen vigyük szakemberhez. Ne hunyjunk szemet afelett sem, ha a baba lábujjhegyen, terpeszben jár, sántít és a látszólag ok nélkül elesik.
Vegyük észre, és kérjünk segítséget, ha furcsa, sztereotip mozgások jelennek meg a gyermeknél. Érdemes odafigyelni arra is, ha a test két féloldalának használata között látványos különbség van, vagy ha ebben az időszakban egyensúlyi zavart/gyengeséget tapasztalunk a gyermeknél.
Viselkedés, játék
Fejlesztés javasolt, ha a gyermek csak rövid ideig tud egy dologra koncentrálni, játéktevékenysége csapongó, és figyelme könnyen elterelhető. Szintén figyelmeztető jel, ha nehezen irányítható, nem együttműködő, vagy úgy tapasztaljuk, hogy gyengék a kontrollfunkciói, illetve viselkedése agresszív jegyeket mutat (hajlamos a dühkitörésekre). Kérjünk segítséget, ha azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk az érzelmeket nem tudja értelmezni, felfogni illetve megosztani, vagy ha nagyon nehéz megnyugtatni, esetleg kötődési zavart észlelünk nála.
Ha egyéves gyermekünk nem tudja a tárgyakat elengedni vagy a tárgyakat egymásra tenni, ki- és belehelyezni a kisebb dolgokat a nagyobbakba, illetve képtelen apró tárgyakat felcsippenteni, az szintén arra utal, hogy segítségre szorul. Egyéves korra már apróbb problémamegoldó feladatokkal is megbirkózik a legtöbb gyermek: közelebb húz magához tárgyakat másik eszközzel, doboztetőt kinyit, eldugott játékot megtalál. Amennyiben itt problémát tapasztalsz, vidd szakemberhez a gyermeket. Ha háromévesen nem teremt még kapcsolatot társaival, nem tud zenére, mesére figyelni huzamosabb ideig, nem boldogul el egy egyszerűbb (pl. 4 darabos kirakójátékkal), finommotorikus készségeivel gondok vannak, szintén ne habozz segítséget kérni.
Hallás, beszéd
Fordulj szakemberhez, ha a gyermek egyévesen még nem kezd el hangadással kommunikálni, vagy nem képes a környezetében beszélőkre hosszabb ideig figyelni. Figyelmeztető jel, ha a későbbiekben is inkább csak mutogatással igyekszik magát kifejezni. Érdemes arra is odafigyelni, hogy reagál-e a ritmikus zenére kéz vagy testmozdulatokkal.
Két-háromévesen már kb. 150-200 szót ismernek és használnak a gyerkőcök. Ha azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk szavakkal továbbra sem kommunikál vagy beszédének 2/3-a nem tiszta, továbbá nem tud legalább kétszavas mondatokat alkotni, testrészeit kérésre nem képes megmutatni vagy megnevezni, akkor forduljunk szakemberhez mindenképp!
Jó tudni!
A szakemberhez fordulás mindenképpen szükséges, ha nagyobb mértékű eltérés figyelhető meg. Fontos, hogy a szülő kitartó legyen, akár több szakember segítségét is kérje, ha bizonytalan! Nem szabad belenyugodni abba, ha a védőnő vagy a háziorvos egy kézlegyintéssel elintézi a dolgot.
A 18 hónapnál idősebb gyermek esetében a korai fejlesztés és gondozás megkezdésére a szakértői bizottság tesz javaslatot. A vizsgálatot a szülő, védőnő, orvos kérheti. A szakértői bizottságban gyógypedagógus, pszichológus, orvos vizsgálja meg a gyermeket, és ennek alapján születik meg a szakvélemény. A korai fejlesztés és gondozás a szakemberek által kidolgozott egyéni fejlesztési tervnek megfelelően végzik el a szülő és a család bevonásával. Amennyiben a gyermek már bölcsődébe, óvodába jár, a fejlesztést az intézmény keretein belül végzik el.
Szakértő: Zagyva Jánosné Fábián Ilona, fejlesztő pedagógus
Kapcsolódó írásaink: