Mit tud a baba?
A kismamáknak nemegyszer az idősebb nőrokonaik, ismerőseik is sok keserűséget okoznak “az én fiam ennyi idős korában már járt, bilizett, beszélt, stb.” típusú összehasonlítgatásokkal.
Beszélni nehéz
A babaszoba.hu-t látogató aggódó szülők Csanádi Gabriella gyógypedagógust, a korai fejlődés szakértőjét kérdezhették arról, hogy milyen jelek mutathatják, hogy elmaradt a fejlődésben a baba, mikor van valós ok az aggodalomra.
A legtöbb kérdés a beszédfejlődés üteméhez kapcsolódott. Egy kétéves kisfiú anyukája például aziránt érdeklődött, lemaradás jele lehet-e az a kicsinél, hogy csak a szavak első két hangzóját mondja ki, rövidít, pedig egyszer-egyszer már tisztán is ki tudta ezeket mondani.
A gyógypedagógus úgy vélte, három éves kor után érdemes logopédushoz vinniük a kicsit, esetleg a biztonság kedvéért egy hallásvizsgálatra már most is érdemes sort keríteni, hogy megnyugodhassanak, nincs baj. A praxisában ugyanis már előfordult, hogy a család nyugodtan várta, hogy kezdjen beszélni a kisded, a háziorvos is türelemre intette őket, így csak három éves korában derült ki, hogy siketség miatt maradt el a beszédfejlődéssel – és addig egy értékes, jól fejleszthető időszakot elvesztegettek.
Akadt kérdező, aki tíz hónapos kislánya miatt aggódott, mert ugyan már jár, de még nem kezdett el gagyogni, miközben a vele egyidősek már dallamosan “apapapáznak”. Az eltérő fejlődésmenet miatt nem érdemes ilyen “játszótéri” összehasonlítgatásokba belemenni – válaszolta a szakember – aggodalomra nincs semmi ok.
A már beszélő kisgyermeknél azonban fel kell figyelni bizonyos jellegzetes hibákra, például hangcserékre, zöngés-zöngétlen hangok keverésére, mert más problémát is jelezhet vagy okozhatnak. A z “r” és az “l” hang ejtési nehézségeit pedig nemegyszer lenőtt nyelvfék okozza, amit a gégész csippenthet fel. Ez egy rutinműtét, a szükségességét pedig mutathatja az is, hogyha a kicsi nem tudja jól kinyújtani a nyelvét (például fagyizáskor) vagy ha a száját nagyra nyitva a nyelvével nem tudja megérinteni a szájpadlását.
Többnyelvű családok
Többen kérdezték, árthatnak-e a gyereknek azzal, hogy többnyelvű család lévén, egyszerre két, sőt, három nyelven tanítják beszélni. Normál ütemű fejlődés esetén nem okoz problémát a többnyelvűség – hangzott a válasz – de a beszédfejlődésre fokozottan oda kell figyelni, mert az esetleges részképesség-zavaroknál, pl. a dyslexiánál nem szerencsés a kétnyelvűség.
A részképesség-zavarok veszélyét jelezheti a téri irányok tévesztése, a jobb-bal keverése, a zöngés-zöngétlen hangok cseréje, az időbeliség zavara, amelyeket már óvodáskorban fel lehet ismerni. Egyébként nincs ok aggodalomra: az egészséges fejlődésű gyerekek képesek szétválasztani a két különböző nyelvet, és hat éves korig olyan plasztikus az agy és az idegrendszer fejlődése, hogy ez a legfogékonyabb időszak a fejlesztésre, tanulásra.
A témához több érintett hozzászólt a chat idején kialakult alkalmi klubban. Egyik anyuka szerint lehet motiválni a beszédtanulást játékokkal, bevált módszer például, hogy az alapvetően magyar anyanyelvű kicsinél úgy váltanak, hogy “játsszunk olaszt”, más arról számolt be, hogy az anya magyarul, az apa svédül szól a gyerekhez. Akadt olyan család is, amelyik az idegen nyelv tanulását elhalasztotta az óvodás korra, amikor a nyelvi környezet fogja majd “rákényszeríteni” a gyerekre az új nyelv tanulását. Ez utóbbi nem szerencsés, jobb, ha már bizonyos ismeretekkel megy oviba, de a gyerekek hihetetlen alkalmazkodóképességét bizonyítja, hogy még ezt a nyelvi hátrányt is gyorsan be tudják hozni.
Jár a baba, jár…
A mozgásfejlődéssel kapcsolatban szintén sok kérdés érkezett. – Van-e ok aggodalomra, ha az egy éves gyermek áll, kapaszkodva lépeget, de önállóan még nem jár – kérdezte egy anyuka, akit saját bevallása szerint a nagyszülők “nyüstölnek” ezzel, mondván, hogy ő és testvére már nyolc hónaposan elkezdett járni.
A babák fejlődésmenete, üteme még egy családon belül is nagyon eltérő lehet, még “semmiről nem késett le” a kicsi – nyugtatta meg Csanádi Gabriella. Egy öt hónapos csecsemő még nem fordul, nem szeret hason feküdni, talán a babaúszás segítene? – kérdezték. A speciális babaúszás (HRG-módszer) nagyon hasznos, otthon pedig ki lehet egészíteni “feladatokkal”, a kedvenc játékaival motiválva – tanácsolta a kismamának a gyógypedagógus.
Három és fél hónapos baba nem támaszkodik a karjára, nem “nyomja ki magát”, csak a fejét emelgeti – panaszolta egy anyuka. Ha a kicsi izomtónusa, ereje rendben van, némi eltérés “belefér” a fejlődésmenetbe – hangzott a válasz. Ezt úgy lehet megállapítani, hogy pl. ha háton fekszik a baba, a két kezénél fogva felhúzzuk, és figyeljük, mennyire tartja a fejét, vagy mennyire hagyja el magát.
És a bilizés…
A szobatisztaság szintén neuralgikus téma. Hány évesen “várható el” a gyerektől, hogy bilit használjon, és megbízhatóan szobatiszta legyen – nos, erről megoszlanak a vélemények. Kétévesen már ideje hozzászokniuk a bilihez, főleg, ha jelezni már tudják a szükséget – mondta a gyógypedagógus annak az anyukának a kérdésére, akinek a kisfia levetkőzik ugyan a pisiléshez, de a szőnyegen teszi, és nem hajlandó bilire, vécére ülni. Az is gondot okoz, hogy a mai, modern pelenkák elkényelmesítik a babákat, mert nem okoznak kényelmetlen nedvességérzést.
Magyarországon az óvodákban nemigen szokták tolerálni azt, ha nem szobatiszta a kisgyerek, ezért általában hároméves kort tekintik a szobatisztaság eléréséhez ajánlott korhatárnak.
Kapcsolódó cikkeink:
– Az állástól a biztonságos járásig
– “Szólj hozzám, kicsim!” – A megkésett beszédfejlődésről
Forrás: HáziPatika.com
Kapcsolódó cikkek
