Nevelésügyi szakemberek szerint átfogóan azt lehet mondai, hogy leginkább az információfeldolgozási képességet tükrözi az intellgenciafogalom, amely segíti a tanulást, a megértést, az érvelést és a problémamegoldást. Másfelől pedig az intelligencia a mindennapi viselkedés megannyi részletére hatást gyakorol.
Gének és környezet
Az öröklés igencsak sokat számít ebben, de a környezeti hatások sem elhanyagolhatóak. Az egymásra következő generációk a megfigyelések szerint sokszor egyre jobban teljesítenek az intelligenciát felmérő teszteken, vizsgálatokon, ez pedig azért lehet így, mert a két meghatározó tényező szorosan összefügg: a magasabb IQ-val születő gyermekek jobban teljesítenek az iskolában (amire gazdagabb, stimulálóbb környezetük is inspirálja őket), ezért gyakran magasabb képesítést szereznek, közben pedig fejlesztik azokat a képességeiket, amelyek az intelligenciát befolyásolják. Ennek megfelelően gyerekeiknek később már úgy a gének, mint a nevelés szintjén többet adhatnak át – és így folytatódik tovább ez aztán generációkon keresztül.
Az intelligencia mérésével kapcsolatban fontos kihangsúlyozni, hogy mivel az egyéni különbségekre, a személyiségek gazdagságra nem igazán reflektálnak a forgalomban lévő tesztek, ezekre ne nagyon fordítsunk különösebb figyelmet – legföljebb akkor, ha gyermekünk erős lemaradást vagy éppen váratlan mértékű koraérettséget mutat. A szakemberek szerint többet árul el a teszteknél, ha végiggondoljuk, hogy a gyermek milyen kíváncsi, mennyire élvezi a szerepjátékot és a tanulást, és hogy boldog-e mindezek közben.
Ételek és játékok
Az intelligencia formálhatóságába beletartozik az is, hogy a gyerekek megfelelő, az agyat és az egész testet egészségesen, gazdagon tápláló ételekhez jussanak már akkor is, amikor még az anyaméhben vannak.
A gyerekek kíváncsiságával kapcsolatban jó hír, hogy eleinte olyan közös tevékenységekkel, játékokkal érdemes felcsiholni, amelyeket a szülők egyébként is gyakran be szoktak vetni, mert gyereknevelési kultúránk alapjait adják: ilyen például a közös meseolvasás, vagy ha biztosítjuk a gyereknek, hogy kipróbáljon valamilyen hangszert (legyen az a legegyszerűbb csengettyű vagy egyéb, hangot kiadni képes eszköz). Minél aktívabb és érdekesebb (azaz élénk színű, izgalmas hangokat adó, formájában és anyagában is a képzeletet megmozgató) egy játék, annál jobb – de nem kell törekedni rá, hogy a sokféle izgalmat egyetlen játék biztosítsa.
A megfigyelések szerint az intelligencia fejlesztését segíti az olyan családi környezet, ahol sokat beszélgetnek, ténylegesen figyelnek egymásra, ahol szoktak zenét hallgatni, olvasni, vagyis a szabadidőt aktívan és változatosan töltik el.
Sikerek és kudarcok
A tapasztalatok megszerzése kisgyermekkorban rengeteget számít az agy fejlesztésében, ezért igyekezzünk gazdag tevékenységi repertoárt biztosítani a gyerekek számára – ez sokkal fontosabb, mint hogy jól körülhatárolható tudásanyagot (tényeket, adatokat) próbáljunk átadni nekik. És nagyon fontos, hogy ne csak a sikert, az eredményt dicsérjük, hanem az érdeklődést, a próbálkozást, az erőfeszítést is, mert akkor nem megy el a gyerekek kedve az ismétléstől.
Ezzel párhuzamosan az elért sikert pedig nem szükséges újra és újra megdicsérni, mert azt a hamis képzetet kelthetjük bennük, hogy mindig minden simán (akár erőfeszítés nélkül is) sikerülni fog nekik.
Ahogy a gyerekek egyre nagyobbak lesznek, a kötetlen játék (szerepjáték, építés, de akár a sarazás is a homokozóban) nagyon hasznos lehet, ahogy persze a sport és a zenetanulás is, mert ezek játékosak, miközben koncentrációt és fegyelmet is igényelnek, így fejlesztik a tanulási képességeket. Csak arra figyeljünk, hogy a gyerekek saját érdeklődési körének megfelelő tevékenységet válasszunk, ne pedig a magunk ízlését próbáljuk rájuk erőltetni.
Kapcsolódó cikkek:
- IQ kontra EQ: melyik fontosabb az életben való boldoguláshoz?
- A felfedező (explorációs) játék időszaka
- 8 dolog, amire minden babának szüksége van a fejlődéshez
- 10 játék, ami segíti a kicsi fejlődését
A képen látható játék: Fisher-Price Beat-Bo robot
Kapcsolódó cikkek
