Gyakran találkozni azzal – főként az éves iskolai vizsgálat során –, hogy lúdtalpat állapítanak meg, és azonnal további szakorvosi vizsgálatra küldik a gyereket. Ilyenkor a laikus szülőben felmerül, hogy ez egy rendkívül lényeges dolog, amit azonnal orvosolni kell. A Bethesda Gyermekkórház egyik Instagram-posztjában elmondod, hogy talán nem is annyira fontos kérdés a lúdtalp, sőt úgy fogalmazol, hogy talán nem is létezik. Ha nem olyan fontos kérdés, akkor miért él így a köz- és szakmai tudatban?
Örülök ennek a kérdésnek, mert nyugtalanított a félreérthetőség az Instagramra felkerült interjú rövidsége miatt. Nem arról van szó, hogy nem fontos kérdés, hanem arról, hogy önmagában az, hogy egy gyermeknek lapos a lába, nem elegendő információ ahhoz, hogy diagnosztizáljunk bármit, vagy segédeszközt írjunk fel.
A zavart a régről ránk maradt nevezéktan okozza. A lúdtalp vagy lapos láb, ha a külföldi irodalomból fordítjuk, önmagában nem jelent mást, csak azt, hogy az illető lábának hosszanti boltozata kisebb vagy nagyobb mértékben ellaposodott. A német irodalomban már hozzáveszik a sarok és előláb deformitást is, mint kritériumot. A jelenség azzal együtt értelmezhető, hogy hány éves a gyermek, áll-e a háttérben más betegség vagy szindróma, milyen terhelésnek van kitéve (például sportol-e), milyen a sarok állása, mekkora az elváltozás mértéke, van vagy nincs mozgás a láb ízületeiben, van-e fájdalom vagy más panasz. Ha feltesszük ezeket a kérdéseket máris többet megtudhatunk a gyermek lábáról.
Fontos, hogy egészen 10 éves korig ez a jelenség fiziológiásnak tekinthető. A megtévesztő tehát az, hogy a köznyelvben használt lúdtalp kifejezés sok mindent takarhat, de az, hogy a láb lapos, önmagában nem indikációja se talpbetétnek, se gyógycipő hordásának. Ha ehhez nem társul fájdalom, funkcionális elmaradás vagy az életminőség bármilyen csökkenése, akkor az egészséges gyermekeknél ez nem egy betegség, csupán egy megfigyelés a talp struktúrájáról.
Tehát ha már kialakult a lapos lábboltozat nem is kell feltétlenül korrigálni?
Tünetmentes, flexibilis esetekben nem, 6 éves kor alatt semmiképp. Az aktív, játékos lábhasználattal, mezítlábazással, esetleg gyógytornával érdemes foglalkozni. Ha van tünet, leginkább fájdalom, akkor pedig szakorvosi vizsgálat után, megfelelő szakember által készített talpbetét és torna lehet megoldás, ha semmi nem működik akár műtét is szóba jöhet.
Mit várunk el tulajdonképpen funkcionálisan a lábtól?
A lábunk egyszerre tölt be statikus és dinamikus, illetve érzékelési funkciókat. Ez azt jelenti, hogy egy olyan sok apró csontból, ízületből, szalagból, izmocskákból álló rendszer, aminek egyszerre kell képesnek lennie stabilan megtartani a testtömegünket (statikus), és a mozgás során rugalmasan tárolni majd használni úgy az energiát, hogy képesek legyünk elrugaszkodni, majd puhán visszaérkezni a talajra, járás, futás, szökdelés során (dinamikus). Nem utolsó sorban egy nagyon fontos ingerfelfogó felület, ahonnan rengeteg információ továbbítódik az agyba (érzékelés).
Mire figyeljünk a gyerekeknél, mi lehet árulkodó jel, hogy valami nincs rendben? Hogyan előzhetjük meg vagy lassíthatjuk a különböző deformitások kialakulását?
Említettem az életkort, fontos megjegyezni, hogy nagyjából 10 éves korra alakul ki a gyermekek lábának boltozata. Ezért ha a tipegő korú gyermekünknek lapos a lábboltozata az teljesen normális. Ha tudatosan szeretnénk figyelni arra, hogy minél jobb funkciójú lábikója legyen a gyermekünknek, nem azzal teszünk a legjobbat, ha beleszorítjuk egy olyan cipőbe, amiben az előláb, lábujjak nem tudnak mozogni és a talpa úgy van kialakítva, hogy jól álljon tőle a boltozat. És ezzel már el is árultam, hogy akkor a mi a jó. Pont ezeknek az ellenkezője. Ahhoz kell megteremteni a feltételeket, hogy ki tudjon alakulni egy olyan lábszerkezet, amit erős izmok tartanak, és önmaguktól állnak szépen és funkcionálnak jól, nem pedig azért, mert körbe vannak párnázva.
Dr. Kis Fanni / Bethesda Gyermekkórház
A talpat már egészen pici kortól el lehet kezdeni “edzeni”, például az olyan játékkal, mint a ciróka-maróka játékkal, különböző tapintatú tárgyakkal a talpon. Minél több természetes felületen jár mezítláb a gyermek annál jobb. Fontos, hogy a cipőben legyen helye a lábujjaknak, azok tudjanak mozogni, a gördülés létrejöhessen, a sarok pedig maradjon középen. Árulkodó jel leginkább a fájdalom szokott lenni. Ilyenkor már sokkal inkább indokolt egy talpbetét vagy speciális cipő, de legfőképpen szakorvosi vizsgálat. Fontos, ha talpbetét mellett vagy ha puha talpú cipőben nem fáj a láb, az nem azt jelenti, hogy akkor meg is lehet úszni a gyógytornát! Ugyanis hosszútávon így ellustul az izomzat és a probléma vissza fog térni, ha például nyáron áttérünk egy lábat kevésbé segítő papucsra. Figyelni kell, hogy a boltozat süllyedése mellett, más jelentős elváltozást észlelünk-e a sarkak, boka, térdek, medence, gerinc állásában.
Gyakran funkcionális az eltérés, ilyenkor összefüggés lehet a core izomzattal, csípő mozgásokkal, csípő körüli izomzat gyengeséggel, más esetek az Achilles-ín, vádli izomzat feszességével függenek szorosan össze. Érdemes lehet szakembert felkeresni, ha ezeknek a mértékét aggasztónak tartjuk. Ő majd felteszi a megfelelő kérdéseket és remélhetőleg, ha fel is ír segédeszközt, felhívja a figyelmet a gyógytorna fontosságára, szerencsés esetben nemcsak a lábat, hanem az egész mozgásszervrendszert, mint biomechanikai egységet megvizsgálja, feltérképezve az eltérések közötti lehetséges összefüggést. Fontos kiemelni, hogy egészséges gyermekekről beszélünk. Egy rizikófaktort viszont majd minden nemzetközi szakirodalom említ, amire nem csak a talp, hanem az egész szervezet hosszútávú egészségének megőrzése szempontjából fontos odafigyelni. Ez pedig az elhízás.
Említetted a core izomzatot. A fogalommal mostanában sokszor találkozunk. Mit jelent a core izomzat?
Maga a szó a közepet jelenti. Valahogy úgy lehet röviden megfogalmazni, hogy a test középpontjában elhelyezkedő azon izmok összessége, amelyeknek szerepük van a stabilizálásban, megtámasztásban, abban, hogy megtartsanak minket középen. Sok olyan izom tartozik ide, amit sajnos a testnevelés és sport edzéseken nem tanulnak meg használni a gyerekek. Ezt nagy problémának látom. Sokszor a felnőtt mozgásszervi rehabilitációs osztályokon kezdik el a gyógytornászok megmutatni a pácienseiknek, hogy hogyan használják a legmélyebb hasizmukat feladathelyzetben. Ez pl. azért fontos, mert nemcsak a belső szerveket, de azokon keresztül a gerincet is elölről megtámasztó izomról beszélünk. A megoldás egyik kulcsa a testnevelők, edzők és egyéb nem gyógytornász, de gyermekekkel és mozgással foglalkozó szakemberek preventív szemléletű oktatása lenne.
Beszéltél arról, hogy milyen cipő lenne ideális a gyerekeknek. Fontos, hogy új legyen az a cipő vagy jó a használt is? Szupinált cipő: ajánlott vagy nem?
Úgy fogalmaznék, hogy betonon, csempén, kemény felületeken fontos a cipő és az is hogy milyen, puhább, természetes talajokon legjobb, ha nincs a gyermeken. Nyilván az életünkben sokszor cipőt kell húznunk, nem győzöm hangsúlyozni, az a fontos, hogy ne nyomjuk vele össze a lábat, legyen hely a lábujjaknak benne mozogni, és az elülső talppárna alatti rész legyen hajlékony annyira, hogy a fiziológiás gördítés létrejöhessen, valamint, hogy megfelelő kérge legyen a cipőnek. A köztudatba ivódott az is, hogy az egészséges cipőnek tisztességes magasságú sarka van. Na, ez nem igaz. Ha egy cipő sarka magasabb, azzal azt érjük el, hogy pipiskedve járunk, ilyenkor rövidül az Achilles-ín, nem tudjuk kihasználni a nagy lábujj teljes mozgásterjedelmét, amit, ha sokat nem használunk, elvész. Ha az egész talpa vastag, mert éppen arra való, hogy hóban, esőben, pocsolyán is átgázolhasson a gyermek, az más.
Kisgyermekeknél legfontosabb a kéreg. Nem szerencsések azok a cipők, kiváltképp a lábboltozat kialakulási ideje alatt, amelyek nem tartják a sarkat és a bokát. A cipő belseje, a talpnál nem kell, hogy puha, párnázott legyen, de nyilván fontos, hogy legyen kényelmes és a kemény felületeken elnyeljen valamennyit a talajreakciós erőből. Ha már fájdalom van, ez a szempont módosul. A szupinált cipő adása nem hiba, ugyanakkor vannak helyzetek, mikor nem szabad alkalmazni. Továbbá nem a cipő szupináltságától kell várni azt, hogy egészséges talpboltozat alakuljon ki. Tehát: óvodás, kisiskolás korban a váltócipőnek, nagyobb iskolás korban pedig az utcai cipőnek kell megfelelnie ezeknek a szabályoknak, hiszen ezekben fognak a gyerekek 6-8 órát eltölteni egy nap. A többi időjáráshoz, alkalomhoz illő legyen.
Vannak-e tiltott mozgásformák (pl. trambulin), amelyek nagyobb kárt okozhatnak, mint hasznot?
A szakmai és személyes életemben is azt tapasztalom, hogy a mozgás a legfontosabb egészségmegőrző faktor. Egy szerető, biztonságos családi háttér után talán a mozgás szeretete a legkifizetődőbb ajándék, amit egy gyermek a fejlődéséhez kaphat. Szerepe van az agyi funkciók, csontok egészsége, anyagcsere, hormonháztartás, érzelmi működések és sorolhatnám, hány fontos dolog egyensúlyban tartásában. És ami még csodálatos, ha már kialakul egy baj, a későbbi életünkben is mindig visszatérhetünk a mozgáshoz, mint gyógyszerhez. Ezért bátran merem állítani, hogy a mozgás gyógyít.
Magyarországon ezt kifejezetten fontos lenne mindenkihez eljuttatni. Főleg akkor, ha belegondolok, hogy amiket most elmondok, azt olyan gyerekek anyukája és apukája olvassa majd, akik közül – a statisztikák alapján – minden második szenvedni fog elhízásban, mozgásszegénységben, magas vérnyomásban és annak későbbi súlyosabb szív- és érrendszeri vagy akár mozgásszervi következményében. De a jó hír, hogy van lehetőségünk tenni ellene! Így tiltott mozgásformákról nem is szívesen beszélek, mert én tényleg örülök, ha a gyerekek mozognak. A Bethesda Facebook oldalán Bóta Balázs kollégám részletesen beszámolt a trambulinozás veszélyeiről. Hat éves kor alatt egyáltalán nem javasolt, felette is maximum felügyelettel, jól karbantartott, biztonságos eszközön, egyszerre egy gyermeknek. Valójában a legbiztonságosabb, ha elkerüljük a trambulinokat. A baleset-megelőzésről lehetne még órákat regélni, de ez hitelesebb a baleseteseket ellátó kollégák szájából. Így én megmaradnék a mozgás szeretetének promózása mellett.
Kapcsolódó cikkek
