Caroline Hogeveen, a romper.com szerzőjének második gyermeke 5 héttel korábban érkezett, és ezért egy hétig a koraszülött intenzív osztályon kellett lenniük. Az anyuka alig várta, hogy bemutassa a kisbabát a 19 hónapos nővérének. Ahogy írta, a nagymama szerencsére felvette a nagy pillanatot videóra szerencsére, mert az első találkozó után a kisgyermeke úgy tett, mintha a kisöccse nem is létezne.
Ahogy írja, nem a lánya apátiája zavarta a leginkább, a nehéz az volt számára, hogy felossza az időt a két gyermek között, és segítsen megérteni a nagyobbnak, hogy néha az anyukának szoptatnia kell, pelenkát cserélni, vagy az alvó babát a karjában tartania (ami persze mind elfogadhatatlan volt). “Reálisan tudtam, hogy az érdeklődésének hiánya egy fázis, és nem kényszeríthettem arra, hogy foglakozzon a kicsivel… de Istenem, mégis meddig kell még várnom, hogy a családom újra összetartó legyen?” – írja.
Közben pedig egy barátja, akinek nemrég született meg a második gyermeke, arról számolt be, hogy kisgyereke szinte a babához van nőve, és nem tud vele betelni. Minden család máshogy kezeli az átmenetet, és az is kiszámíthatatlan, egy kisgyermek hogy fog reagálni. Mit javasolnak a szakértők erre az időszakra?
Készítsd fel a kisgyermeket a kistestvér érezésére
Hogeveen beszámolt arról, hogy várandóssága 35 hete alatt igyekezett felkészíteni az egyéves kislányát a testvére érkezésére. Gyermeke azt már megértette, hogy az édesanyja hasában van a baba, és puszit is adott rá – majd bejelentette, hogy az ő hasában és az apukája hasában is baba van.
Lara Baldwin, három gyermekes anyánál és gyermekeinél – akik érkezése között 3,5 év volt – ez másképp történt: “Három évesen határozottan elég idősek voltak ahhoz, hogy nagyjából megértsék, hogy mi történik. Elolvastunk több könyvet a nagy testvérekről, néztünk néhány mese epizódot, és sokat beszélgettünk róla” – mesélt a stratégiájukról. Emellett fiainak olyan barátai voltak, akinek már született kistestvérük, ami segített a dolgok vizualizálásában is.
A Big Little Feelings kisgyerekek nevelésével foglalkozó online tanfolyamok szakemberei, Deena Margolin házasság- és családterapeuta és újdonsült édesanya, valamint Kristin Gallant professzionális szülői coach és kisgyermekes édesanya szerint nagy változást lehet elérni azzal, ha a kisgyereket a lehető legjobban felkészítik. “A könyvek remek eszközei lehetnek, és olvasás közben érdemes összekapcsolni a könyvben hallottakat és látottakat azzal, hogy ez mit jelent konkrétan a család számára. Például, ha a könyvben egy anyuka látható, akinek a hasában van egy baba, akkor azt lehet mondani: Nézd csak, neki is egy baba van a hasában, éppen mint anyának” – mondták el a portálnak.
Margolin és Gallant szerint a részeltekkel sem érdemes fukarkodni, mondjuk el a kisgyereknek, milyen lesz a baba sírása, mit fog enni, hol és hogyan fog aludni, stb. Továbbá vonjuk be az előkészületekbe is, mint a pelenkák rendszerezése, a babaszoba színének kiválasztása, rajzok készítése, amelyeket bekeretezve kirakhatunk a kicsi szobájának falára.
A nagy találkozás
Valószínűleg az egyik legcsodálatosabb pillanat, amit átélhetünk, amikor a testvérek először találkoznak. Hogy a nagy találkozás zökkenőmentes legyen, Margolinnek és Gallantnek van néhány javaslata, ami segíthet.
Az egyik ilyen, hogy kulcsfontosságú a helyszín. “Amikor végre elérkezik a nap, fontos, hogy a kisgyermeket és a babát egy semleges helyen mutasd be egymásnak, például egy babahordozóban vagy autósülésben legyen a kicsi, nem pedig a karodban, mert ezt fenyegetésként élheti meg a kisgyermek ” – javasolják.
Érdemes lehet a testvérpárnak megajándékoznia is egymást. “A kisgyermeknek tetszeni fog, hogy fontosnak érezheti magát, és kiválaszthatja az ajándékot a kisbaba számára, ami egy egyedülálló kapcsolódási pont kettejük között” magyarázták. A kisgyermek is kapjon ajándékot az új kistestvérétől, ami segíthet, hogy szimpatikusabb legyen a számára.
Ha a kisgyermek nem érdeklődik
A kisgyerekben számos érzés kavaroghat, amikor először találkozik a kistestvérével, a lenyűgözöttségtől kezdve, az örömön és a szomorúságon át, egészen a félelemig. Függetlenül attól, milyen volt az első találkozás, nem érdemes megriadni attól, ha az “újdonság varázsa” gyorsan elmúlik.
“Teljesen normális dolog, ha egy kisgyerek nem mutat azonnal nagyfokú érdeklődést az új kistestvére iránt, vagy ha az érdeklődésének az intenzitása csökken vagy akár el is apad”- mondta Margolin és Gallant. Ne helyezzünk nagy nyomást rá az interakcióval kapcsolatban, ahogy ezekben a korai napokban semmi más esetében sem. Ugyanúgy rendben van, ha az idősebb testvér minden reggel puszival és öleléssel köszönti a kistestvérét, ahogy az is, ha csak elszalad mellette, és szinte észre sem veszi.
Hogeveen felidézte, hogy gyermekorvosuk azt tanácsolta neki, amikor a gyerekei közti interakció került szóba, hogy legyen túlzottan bátorító. Így már csak azért is megdicsérte a lányát, ha leült a földre a kisöccse mellé. Próbált jó hangulatot teremteni, és megmutatni, hogy a családjuk még jobb lett azzal, hogy megérkezett a legkisebb családtag.
- Kapcsolódó: A testvérek versengésének pszichológiája
A legfontosabb, hogy emlékezzünk arra, hogy minden gyermek önálló egyéniség, és mindegyikőjük a maga tempójában, a maga ideje szerint mutat érdeklődést a testvére iránt. Ezt Baldwin két nagyobb fia is jól példázza, akik ugyanolyan életkorban lettek először nagyobb testvérek, és ugyanazok a szülők segítették őket az átmenetben, mégis nagyon különböző módon reagáltak. Egy óvodapedagógus mondta neki azt, hogy a fiúk 3,5 évesen döntenek arról, hogy fel akarnak-e nőni, vagy kisbabák akarnak-e maradni. “Ha igaz volt, amit a legidősebb fiam óvónénije mondott, a második gyermekem úgy döntött, hogy baba akar maradni. Az elsőszülött fiam pedig határozottan úgy, hogy fel akar nőni” – mondta Baldwin. Szerinte az átmenet legnehezebb szakaszai hat hónapig tartottak, és az érdeklődés minden alkalommal egyre nőtt, amikor a baba valamilyen új mérföldkőhöz ért.
Egy másik édesanya, Morgan Catron viszont arról számolt be Hogeveennek, hogy az átmenet szinte zökkenőmentes volt, és 13 hónapos lánya abszolút odáig volt a kishúgáért. “Nagyon izgatott volt attól a naptól kezdve, hogy megérkezett. Meg akarta osztani vele a cumiját és a plüssállatait. Mindig próbálta úgy simogatni, mint egy kiskutyát” – mondta.
Hogeveen beszámolt arról is, hogy 2 éves lánya bár szeretetteljes és gyengéd az 5 hónapos kisöccsével, de becslései szerint naponta átlagosan 30 másodpercig mutat valódi érdeklődést iránta. És ez rendben van! Majd a maga idejében eljut ehhez is, és hamar játszótársak lesznek.
Forrás: romper.com
Kapcsolódó cikkek
