Az emberek vokalizáción, a nyelvhasználat által kommunikálnak, ami lehetővé teszi az elképzelések kifejezését, és átadni a túléléshez szükséges nélkülözhetetlen információt. A képességünk a gyors nyelvtanulásra azonban az agy fejlődésének egy kritikus időszakára korlátozódik, ami a felnőttkor környékén ér véget. Egy új nyelv megtanulása felnőttként, az életünk későbbi szakaszában nehezebb.
Ezt a teljesítménymérések is megerősítik, és azt mutatják, hogy a 10 év alattiak gyorsabban és könnyebben sajátítják el a nyelveket, mint a felnőttek, akiknek több éves tanulásra van szükségük ahhoz, hogy hasonló tudást érjenek el, írja a Psychology Today.
A nyelvet, változatos összetevőivel a hangtól a jelentésig az élet korai szakaszában sajátítjuk el, és nagyjából 6 éves korára a legtöbb gyerek hasonló mérföldköveket ér el, ami összhangban áll azzal az elképzeléssel, hogy a nyelv genetikailag be van kötve az agyfejlődés természetébe.
Ami ezután az időablak után történik, azzal kapcsolatban a kutatások azt sugallják, hogy a felnőttek agyi nyelvtanulási mechanizmusai eltérnek a gyerekekétől. A felnőtteknél egy új nyelv elsajátítása a meglévő agyi hálózatok módosítását jelenti.
A gyerekeknél a nyelv egy átjáró, amely segít beilleszkedni a külvilágba, és a tárgyak elnevezésétől kezdve a személyek közötti kommunikációig és az önkifejezésig, a nyelv elsajátítása kritikus fontosságú a fejlődésük szempontjából.
Azonban a felnőttek számára már mást jelent egy új nyelv elsajátítása, és nekik ehhez a már kialakult, szavakon alapuló keretrendszert kell új nyelvi struktúrává alakítaniuk. Ebből a szempontból a tanulás nagy mértékben eltérő attól, amilyen gyermekkorban.
Az idegtudományi kutatások alapján a nyelv elsajátítása magába foglalja a nyelv számára fontos agyterületek aktiválását. A meglévő kapcsolat erőssége azonban befolyásolja a felnőttek képességét egy új nyelv elsajátítására.
A gyerekkori nyelvtanulás az agyban lévő nyelvi területek megjelenésén és finomításán alapszik. Egyszerűbben, a nyelv része annak, ahogy gyermekkorban az agyi kapcsolódások kialakulnak, míg a nyelvtanulás felnőttkorban az agyi kapcsolódásokat használja.
A nyelvtanulásra tett erőfeszítés azonban kifizetődő lehet azért is, mert a tanulmányok azt sugallják, hogy azok, akik egynél több nyelven beszélnek, általában jobban teljesítenek a kognitív teszteken, amelyek a memóriát és az emlékek felidézését foglalják magukba. Továbbá a tanulmányok szerint a kétnyelvűeknél alacsonyabb a neurodegeneratív betegségek kockázata, mint azoknál, akik csak egy nyelvet beszélnek. Így úgy tűnik, hogy az új nyelv tanulása az agy egészségére is pozitív hatással lehet.
Forrás: psychologytoday.com
Nyitókép forrása: Getty Images
Kapcsolódó cikkek
