Hiába mondja azt a nők többsége, hogy a szoptatásnál nincs természetesebb dolog a világon, és aki saját elhatározásból mond le róla, az önző és érzéketlen, köztük is sokan vannak azok, akik szívük szerint felhagynának az anyatejes táplálással.
Mindezt azért, mert nem merik bevallani a férjüknek, az anyósuknak vagy a gyerekorvosuknak, hogy a hátuk közepére kívánják az egészet – kezdi nyílt levelét egy anyuka, aki úgy határozott, nem szoptat.
„Tudom jól, hogy sokan maguknak sem merik bevallani, mennyire kimerítőnek tartják a végeláthatatlan szoptatást” – folytatja az anyuka, akit egyáltalán nem érdekel, mit gondolnak róla és a döntéséről mások.
„Nincs szükségem kifogásokra, mert határozott elképzeléseim vannak a szoptatással kapcsolatban is – azért nem teszem mellre a kisbabámat, mert egyszerűen nem érzem jól magam ebben a helyzetben. Mindössze ennyiről van szó, és fel is vállalom, még akkor is, ha emiatt mindenki egoistának nevez. Az elsőszülöttemnél volt benne részem bőven, köszönöm, ezúttal kihagyom” – jelenti ki határozottan az anyuka, aki a szülés utáni depressziót is megtapasztalta.
„A lányomat éjt nappallá téve szoptattam, másról sem szólt az életem, csak a cicizésről, és odáig jutottunk, hogy egy újszülött alárendeltjévé váltam. Amikor megszületett a kisfiam, egy percig sem volt kérdés számomra, mi legyen a szoptatással! Akár tetszik másoknak, akár nem, én azt vallom, jobb, ha az anyatejtől fosztom meg, mint egy boldog, kiegyensúlyozott anyukától, aki eleget tud pihenni és jut ideje arra, hogy magával is foglalkozzon” – folytatja, majd hozzáteszi, hogy a kisfia így is egy nagyon vidám, testileg és lelkileg is egészségesen fejlődő baba.
„Nem a szeretetet vagy a gyengéd érintéseket vonom meg a gyerekemtől, ezekből bőven kijut neki. Tudom, hogy nagyon sok anyuka ért velem egyet a szíve mélyén, és legszívesebben követné is a példámat, de egyszerűen nem meri megtenni. Szerintem jobban tennék, ha nem mások elvárásainak akarnának megfelelni, mert az anyaság nem csak a szoptatásról szól. Számomra sokkal fontosabb, hogy lelkileg rendben legyek, akkor is, ha ez a körülöttem élőknek nem tetszik” – zárja sorait az anyuka, akinek szent meggyőződése, hogy egy napon hálás lesz neki a döntéséért a kisfia, akit kezdetektől fogva cumisüvegből etetnek.
Forrás: Via
Kapcsolódó cikkek
