Az érzelmi intelligencia tanult képességünk, ami a saját és mások érzelmeinek felismerését, beazonosítását és megfelelő kontrollálását jelenti. Formálódása már babakorban elkezdődik azzal, ahogyan a baba igényeire, sírására reagálnak a szülei. Később pedig tudatosan fejleszthető ez a képesség.
Az EQ azért is fontos, mert egészségesebb kapcsolatokkal és jobb mentális egészséggel is összefüggésbe hozták. Szerencsére számos lépést tehetünk azért, hogy segítsük a gyerekeket az érzelmi intelligencia fejlesztésében, érzelmeik felismerésében, megértésében, és ezek egészséges kifejezésében – bármely életkorban. De minél korábban kezdjük, annál jobb.
A Psychology Today-en megjelent cikkében Amy Morin klinikai szociális munkás, pszichoterapeuta, főiskolai pszichológia oktató néhány praktikus, mindennapi stratégiát osztott meg, amivel segíthetjük fejlődni a kisgyerekek érzelmi intelligenciához kapcsolódó készségeit. Az alábbi galériánkban bővebben olvashatsz ezekről.
Mindennapi szokások, ha érzelmileg intelligens gyereket szeretnél nevelni
6 fotó megtekintése
Öt szokás amivel segítheted a gyerek érzelmileg intelligenciájának fejlődését
(Kép forrása: Getty Images)
Fotó megosztása:
Mutass példát az érzelmi tudatosság terén
Próbáljuk meg a saját érzéseinket is felismerni, és szóban kifejezni – ez segíthet megérteni a gyereknek, hogy mindenkinek vannak különféle érzései, amik folyamatosan változnak. Amikor leültük vacsorázni vagy tesztek kint egy sétát, mesélj egy olyan alkalomról a napból, amikor valamilyen erős érzelmet éltél meg, hogyan küzdöttél meg vele. (Kép forrása: Getty Images)
Fotó megosztása:
Fejleszd az érzelmi szókincsét
Az érzelmi intelligencia egy fontos része az érzelmi szókincs – hiszen ennek segítségével tudjuk pontosabban megfogalmazni az érzéseket. Ennek bővítésére nagyon jó alkalom például a meseolvasás – akár olyan könyvekből, amik a különféle érzelmeket mutatják be, de bármilyen mese működik, ha egy kicsit beszélgettek arról, hogy hogyan érezhetik magukat az egyes szereplők. A mindennapokban pedig segíts neki megfogalmazni az érzéseit – mondj például olyanokat, mint: „Úgy tűnik, most dühös vagy”, vagy „Látom, mennyire izgatott vagy a játék miatt!”. (Kép forrása: Getty Images)
Fotó megosztása:
Bátorítsd az empatikus viselkedést
Azzal, hogy arra tanítod, hogy vegye figyelembe mások nézőpontját, erősíted a gyermeked empátiáját. Ebben segíthet a hétköznapok során, ha megvitatjátok a szereplők érzelmeit a mesenézés vagy meseolvasás során, illetve a valós helyzetekben segíted megérteni mások érzéseit. Például, ha más gyerekekkel játszott együtt, kérdezd meg tőle, hogy szerinte hogyan érezték magukat a barátai. Amellett, hogy szóban elmondja, próbáljatok meg olyan arckifejezést mutatni – amikor például vidám, szomorú vagy dühös arcot vágunk, egy pillanatra ugyanazt az érzelmet éljük át, és ez is segít felismerni az érzéseket. (Kép forrása: Getty Images)
Fotó megosztása:
Gyakorold az aktív hallgatást
Az aktív hallgatás fontosságát az is mutatja, ahogy teljes figyelmet szentelsz neki a beszélgetések során. Ez megerősíti az érzéseket és ösztönzi a nyílt kommunikációt. Szánj időt rendszeresen olyan beszélgetésre, ahol gyermeked megszakítás nélkül megoszthatja a napi tapasztalatait. Ne kérdezz, ne adj tanácsot, csak tudasd vele, hogy bármit is érez, az rendben van. (Kép forrása: Getty Images)
Fotó megosztása:
Ebben is segítenek az utánzós szerepjátékok
A különböző forgatókönyvek alapján játszott utánzós szerepjátékok jó alkalmak gyakorolni az érzelmi reakciókat és a problémamegoldást – ez pedig növeli az önbizalmat a valós helyzetek kezelése során is. Akár kitalálhatsz egy konkrét játékot is, amiben a gyereked különböző kihívásokkal találkozhat, és beszéljétek meg az érzelmi reakciókat és megküzdési stratégiákat, és amiben gyakorolhat új készségeket. (Kép forrása: Getty Images)
Fotó megosztása:
Ha arra is kíváncsi vagy, hogy mi jellemző a magas EQ-val rendelkező gyerekekre, ebben a cikkben összegyűjtöttünk hét ilyen szokást.
