Ez a jóleső érzés vész el akkor, amikor az anya szabályozni kezdi ezt az élettani működését. A csecsemő először találja magát szemben a feladattal, hogy uralkodjék magán.
A tisztaságra szoktatás erőszakos módja önkéntelenül is összekapcsolódik a megkövetelt teljesítménnyel, s a későbbiekben minden hasonló helyzet kiválthatja a gyermekből a szorongást. Így alakulhat ki például a krónikus székrekedés. A gyermek inkább elkerüli magát az ürítést, mint valami fenyegető, félelmes dolgot, amihez kellemetlen, negatív érzelmek egész sora társul.
Kezdetben a gyermek nem érti, nem is értheti még, hogy mit várnak tőle, mi a szabályozás célja. Csak annyit tapasztal, hogy valamely kellemesnek átélt életműködéséhez – amely eddig szervesen hozzátartozott természetes létformájához – kellemetlen érzések társulnak.
Tapintatosan
A gyermek ellenállását csupán fokozza, ha a szülők a szoktatás során erőszakosak, tapintatlanok vele. Ugyanakkor a hibás szülői bánásmód kihathat a nevelés későbbi időszakára is, és számos további összeütközés forrása lehet. A tudományos kutatások eredményei arra utalnak, hogy az erőszakos szülők gyermekei között nagyobb számban találhatunk olyanokat, akik nem fejlődnek megfelelően, túl félénkek, visszahúzódóak vagy éppen ellenkezőleg, féktelenül agresszívek, maguk is erőszakosak. A még későbbi életkorban is ágyba vizelők többsége a büntetéssel, dresszúrával tisztaságra szoktatott gyermekek soraiból kerülnek ki.
Megnehezíti a szobatisztaságra nevelést az a titkolódzás és szégyenkezés, amellyel a felnőttek a jelenségeket körülveszik. Azoknak a népeknek a kultúrájában, akiknél a testi szükségletek kielégítése természetesebb körülmények között történik, és sem magát a tevékenységet, sem a hozzá kapcsolódó tennivalókat nem övezi az úgynevezett civilizált ember finnyás idegenkedése, a szégyenkezés és a titkolózás, az tapasztalható, hogy a gyermekek – elérve a megfelelő testi érettségi fokot – az adott kultúrának megfelelő egyéb szokások és szabályok sorában, különösebb ellenállás nélkül tanulják meg a szobatisztaság szabályait.
Sok szülő arra törekszik, hogy gyermeke minél előbb szobatiszta legyen. Ez kényelmi és egyéb gyakorlati szempontból nagyon is érthető. A túl korai szoktatás azonban káros következményekkel járhat.
A gyermek egészséges fejlődése csak úgy biztosítható zökkenők nélkül, ha a tanítás (szoktatás, nevelés) a gyermek érettségi fokának figyelembevételével történik. A túl korán tisztaságra szoktatott gyermekben még nem alakul ki a kívánt viselkedéshez szükséges szervi érettség.
“Rossz kör”
Ez az oka annak, hogy sok kudarc éri, és szorongásai támadnak. Ha kiszolgáltatott helyzetében még büntetik is, kialakul benne a “rossz kör”, amelyből nehezen tud kilépni.
A büntetés különösen veszélyes formája a szeretet megvonása, hiszen a kisgyermek szorongásait tovább növeli, hogy a biztonságot, a védettséget megalapozó szeretet elvesztésének fenyegető állapotában él. Még érthetőbb, hogy az ilyen büntetés mennyire káros és hibás, ha arra gondolunk, hogy a kisgyermekkorra az érzelmek túlsúlya jellemző, s hogy a szeretet erejével elfogadtathatjuk a gyermekkel azt is, amit még nem tudunk megmagyarázni neki.
A legtöbb primitívnek nevezett társadalomban ismeretlen a gyermekek testi fenyítése, a veréssel való feltétlen engedelmességre szoktatás. Fenyegető fellépésével a felnőtt csak azt jelzi a gyermeknek, hogy fizikailag erősebb nála. A pofonokkal csupán a gyermek lázadó hajlamát vagy megalkuvó magatartását alapozhatja meg.
Ha biztonságosan ül
A szoktatás megkezdésének időpontját nem lehet mereven meghatározni. A kezdési idő a gyermek általános testi és lelki fejlettségétől függ. Általánosságban a 12-14. hónap a megfelelő, de a szobatisztaságra szoktatáshoz csak akkor kezdjünk, amikor a gyermek már biztosan ül. Az erőltetett ülés bizonytalanságot vált ki, s ha a gyermek a földre billen, máskor is fél majd ráülni a bilire.
A szülőnek meg kell figyelnie a gyermek természetes életritmusát, és ehhez kell igazodnia. A gyakorlást a napi ritmusnak megfelelően, türelemmel és mértéktartóan kell végezni, minden túlzott lelkesedés vagy túlméretezett várakozás nélkül.
Nemcsak az időpont megválasztása igényel nagy körültekintést, hanem a megfelelő körülmények megteremtése és a kellemes légkör kialakítása. Éppen úgy, ahogy a szoktatással kapcsolatos testi fenyítés vagy büntetés félelmet ébreszt a gyermekben, ugyanúgy megzavarhatja a tisztasági szabályok elfogadását, ha a kicsinek félelmes helyzethez kapcsolják a szoktatást, például sötétedés után udvari mellékhelyiségbe viszik.
Az első sikertelenségeket nem szabad megtorolni. Minél szigorúbban kényszerítjük, annál többet várat magára a siker.
Helytelen, ha a gyermek órák hosszat ül a bilin, mert így nem tanulja meg a helyzet célját, lassabban kapcsolja össze az ültetést az ürítéssel. Több sikeres próbálkozás után is előfordulhat, hogy olykor kedvetlenné válik a gyermek, és láthatóan nem szívesen ül rá a bilire. Ilyenkor hiba volna erőltetni. Eredmény esetén biztassuk, dicsérjük, de felesleges az olykor tapasztalható túlzásba vitt szülői ujjongás. A kisgyermek ilyenkor az eredménynek túlzott jelentőséget tulajdonít, s később a teljesítmény a szülők zsarolásának eszközévé válhat.
Kapcsolódó cikkeink:
IX.évf./6.sz.
Forrás: Anyák Lapja
Kapcsolódó cikkek
