Agyunknak mindössze 10 százalékát használjuk
Ennek alapján félelmetes belegondolni, mire lennénk képesek, ha a maradék 90 százalékot is be tudnánk vonni a munkába. Szerencsére azonban már jó ideje megcáfolták ezt a tévhitet. – A funkcionális képalkotó eljárásoknak köszönhetően mára bebizonyosodott, hogy nagyon kevés olyan területe van az agynak, amely semmilyen folyamatban nem vesz részt – mondta el Sophie Scott, a Londoni Egyetemen működő Kognitív Tudományok Intézetének professzora.
Bal félteke vs. jobb félteke
– Valóban különböző a két félteke funkciója, de nincsenek annyira ellentétben egymással, ahogyan azt a laikusok gondolják – magyarázta Scott. A bal félteke a logikus gondolkodásért, a jobb a megérzésekért felelős. Az önsegítő könyvek azt sugallják, akkor leszünk sikeresek, ha mindkét oldalt megtanuljuk használni. Igaz ugyan, hogy az emberek különböző módon gondolkodnak, ám nem kell beavatkoznunk az agyműködésünk természetes egyensúlyába.
– Van, aki vizuálisan, más inkább hallás alapján dolgozza fel az információkat. Félrevezető azonban az agyat logikus és kreatív oldalakra felosztani – vélekedett a professzor. A két oldal ugyanis folyamatosan kommunikál és együttműködik egymással.
Furcsa viselkedést okoz a telihold
A néphit régóta a vérfarkasokhoz és egyéb baljós jelenségekhez köti a teliholdat, a tudomány azonban még adós a válasszal, hogy vajon hatással van-e az agyműködésre a hold. Nincs bizonyíték arra, hogy az olyan események, mint az erőszakos bűncselekmények, letartóztatások, krízisközpontok hívása, öngyilkosságok, mérgezések és közlekedési balesetek összefüggésben lennének a teliholddal.
– Legtöbb adatunk azt mutatja, hogy semmiféle abnormális viselkedést nem okoz a telihold – mondta el a téma kutatója, Eric Chudler. Noha sok jogi és egészségügyi területen dolgozó ember hisz a két dolog összefüggésében, Chudler szerint csupán arról lehet szó, hogy feltűnik nekik, ha ilyenkor teliholdat látnak az égen.
Mozart hallgatásától intelligensebbek leszünk
A többi mítosztól eltérően ennek van némi valóságalapja. 1993-ban a Nature című lapban jelent meg egy tanulmány arról, hogy azok a diákok, akik Mozartot hallgattak dolgozatírás közben, jobb eredményt értek el, mint azok, akiknek más zenét játszottak. Tizenöt perc után azonban elszállt a zene okosító hatása.
Sokan hiszen abban, hogy Mozart hallgatása fejleszti a gyerekek agyát, annyira, hogy már külön újszülöttek összeállított Mozart-cédét is lehet vásárolni. Többen úgy tartják, hogy Mozart zenéje speciális folyamatokat indít el az agyban – ami valóban igaz, de sok zenéről elmondható, hogy lelkesít, és jobb teljesítményre ösztönöz.
További cikkek agyműködés témában:
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
