Kisgyerek

Tippek a kisgyerekek egészséges fejlődéséhez

Az egészséges életmód alapjait gyermekkorban tudjuk letenni. Nagyobb eséllyel él majd egészségesen felnőtt korában a kicsi, ha mi jó példát mutatunk, és e szerint étkezik.
2020. December 21.
Tippek a kisgyerekek egészséges fejlődéséhez (Fotó: Getty Images)

Mivel a gyerekek a legtöbb dolgot utánzással sajátítják el, ezért szülőként is érdemes jó példával elöljárnunk. Mi mindenre érdemes odafigyelni az egészséges életmóddal kapcsolatban a gyerekeknél?

Egészséges étkezés

A megfelelő táplálkozás fontos a kisgyerekek egészséges fejlődéséhez, növekedéséhez – az étkezésüknél fontos szem előtt tartani, hogy szükségleteik nem egyformák a felnőttekével. A megfelelő kalória- és tápanyagbevitel mellett figyeljünk arra, hogy minden ételcsoportból (zöldségek, gyümölcsök, húsfélék, tojás, tejtermékek, magok, gabonafélék, pékáruk, hüvelyesek) kínáljuk változatos élelmiszerekkel. Az ételek mellett pedig a szükséges folyadékbevitelt is biztosítani kell, javarészt vízből.

A kalóriaigény és a makrotápanyagok, vitaminok szükséglete eltérhet a különböző életkorokban. A kisgyerekek esetében a WHO ajánlása szerint a napi kalóriabevitel a fiúknál 1-3 éves korban 1230 kcal, 4-6 éves korban 1715 kcal, míg a lányoknál 1-3 éves korban 1165 kcal, 4-6 éves korban 1545 kcal. Ez egy hozzávetőleges érték, amely az egyes gyerekek esetében eltérő lehet, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a testsúlyuk, a fizikai aktivitásuk és az alvásuk.

A Betegségmegelőzési és Egészségfejlesztési Hivatal (Office of Disease Prevention and Health Promotion – ODPHP) ajánlása a makrotápanyagok megoszlására a következő: 1-3 éves gyerekeknél a napi kalóriaszükséglet 45-65%-a szénhidrát, 30-40%-a zsír, 5-20%-a fehérje, míg 4-8 éves kor között 45-65%-a szénhidrát, 25-35%-a zsír, és 10-30%-a szénhidrát.

A kisgyerekeknél nem ritka, hogy válogatósak, és csak néhány ételt hajlandóak fogyasztani, amelyeket már jól ismernek és szeretnek. Míg az új ételeket, vagy azokat, amelyek első kóstolásra nem ízlettek nekik, hajlamosak lehetnek elutasítani. Sokszor éppen a zöldségek azok, amelyeket a gyerekek nem szívesen esznek meg, pedig ezekben az ételekben számos fontos vitamin megtalálható, és remek rostforrások is.

Mozgás

A rendszeres testmozgás is alappillére a gyerekek egészséges fejlődésének. Az Egyesült Királyság Országos Egészségügyi Szolgálatának (National Health Service (NHS)) ajánlása szerint az 1-2 éves kisgyerekek fizikai aktivitási szükséglete napi legalább 180 perc. Ez magába foglalhat olyan könnyű tevékenységeket, mint a felállás, a mozgás a lakásban, a gördülés és a játék, továbbá olyan energikusabb mozgásformákat is, mint az ugrálás, a futás, vagy az aktív játék (pl. mászókázás, biciklizés).

A 3-4 éves korosztály számára szintén 180 perc a napi ajánlás a testmozgást tekintve, azonban náluk már javasolják, hogy ebből legalább 60 perc legyen közepes vagy erőteljes fizikai aktivitás. Az 5 évesnél fiatalabb gyerekeknek nem ajánlott, hogy hosszú ideig legyenek inaktívak, leszámítva az alvást. Így a tévénézés, a hosszú képernyőidő, a folyamatos, sokáig tartó utazás sem javasolt, mert nem tesz jót az egészséges fejlődésüknek.

Minőségi alvás

Az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás mellett a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás is elengedhetetlen. A gyerekek alvásigénye is eltér az egyes életkorok alapján. Az amerikai Nemzeti Alvási Alapítvány (National Sleep Foundation (NSF)) szerint az 1-2 éves kisgyerek alvásigénye napi 11-14 óra, míg a 3-5 éves gyerekeké napi 10-13 óra.

A jobb alvásminőséghez hozzájárul az egészséges, kiegyensúlyozott étrend és a kellő fizikai aktivitás is. Nagyon fontos az alvási rutin, hogy a gyerekek nagyjából azonos időben feküdjenek le esténként aludni, és hogy hasonlóan kövessék egymást az olyan esti dolgok, mint a vacsora, az esti játék, a fürdés, az esti mese. A mesélés, beszélgetés a szülőkkel, egy kis esti, csendes játék szintén segíti a relaxációt.

Játék

Az aktívabb játék mind a lakásban, mind a szabad levegőn elengedhetetlen része a gyermek fejlődésének – a gyerekek legfontosabb “dolga”, hogy annyit játsszanak, amennyit csak lehetséges. A játék többek között támogatja a nyelvi és a kognitív fejlődést, a problémamegoldó képességet, ösztönzi a kíváncsiságot, kreativitást, és számos egyéb fontos készség elsajátításában segíti a gyerekeket.

A játék fejleszti a szociális és érzelmi intelligenciát. Segít megküzdeni a stresszel és a szorongással is, a gyerekek magabiztosabbnak érezhetik magukat általa, így a lelki egészség szempontjából is lényeges. Emellett a fizikai jólléthez is hozzájárul, hiszen az aktív játék remek mozgásforma. Segíthet csökkenteni a fáradtságot, a depresszió és az elhízás kockázatát, miközben növeli az erőnlétet, fejleszti a kézügyességet és a koordinációt is.

Felhasznált források:

euro.who.int

health.gov

my.clevelandclinic.org

nhs.uk

sleepfoundation.org

psychologytoday.com