Valójában a harapás leginkább olyan a kisgyerektől, mint egy pofon – a fizikai reakció, ha hirtelen elöntik az érzelmek, hiszen szavaik még nincsenek ezek kifejezésére.
Hogyan reagáljon erre a szülő?
A harapást azért nehéz kezelni, mert ha túl nagy figyelmet szentelünk neki, akkor azt a gyerek is észreveszi, és arra ösztönözheti, hogy folytassa ezt a viselkedést. Viszont mégsem szabad figyelmen kívül hagynunk sem, hiszen ezzel tényleg meg is sebesíthet másokat!
Egy Montessori oktató javasol néhány trükköt, hogy kezeljük ezt a magatartást.
Arra figyelj, akit a gyerek megharapott
Akár egy másik gyerekről, akár egy felnőttről van szó, a figyelmedet arra összpontosítsd, akit a gyereked megharapott, ne pedig őrá. Látványosan ellenőrizd, hogy az illető biztosan jól van-e, hogy a gyereked észrevegye, hogy igenis nagy dolog a harapás. Ha a harapás előtted történt, öleld meg a megharapott gyereket/felnőttet, fertőtlenítsd le a harapást, tegyél rá jeget vagy egy hideg palackot, és adj neki egy üdítőt – a lényeg, hogy keríts nagy feneket neki, hogy a gyereked lássa, milyen komoly ez.
Ha nem otthon harapott meg valakit, hanem például a bölcsődében, akkor telefonálj előtte annak a felnőttnek, vagy a gyerek szüleinek, és érdeklődj, hogy van, mondd el neki, hogy reméled, hamar rendbe jön. Azért válaszd ezt a technikát, hogy ne a gyermeked kerüljön a középpontba, hiszen akkor megvan az esélye annak, hogy kíváncsiságból megismétli a harapdálást, hogy tudja, ismét figyelsz majd rá emiatt.
Próbáld megelőzni
A gyermeked, és főleg annak a számára, akit megharap, a lehető legjobb, ha megakadályozod a harapást. Ha éppen a harapós időszakát éli a kicsi, akkor érdemes árnyékként követned, hogy megakadályozd ezt az akciót. Ha valamilyen módon mégis sikerült megharapnia valakit, a lehető leggyorsabban avatkozz közbe. Ha egy játszótéren vagy egy kis barátjánál történt például az eset, vidd el a helyszínről is.
Figyelj az időzítésre
A gyerekek általában nem ok nélkül harapnak. Lehet, hogy a fáradtság, az éhség váltja ki ezt az ingerült állapotot, ezért érdemes megfigyelned, mikor viselkedik így. Ha ezt sikerül megfejtened, sokkal egyszerűbb lesz közbeavatkoznod. A legkönnyebb módja a monitorozásnak, ha egy kis füzetbe vagy a telefonodba feljegyzed, milyen napszakban, hány órakor, milyen körülmények között viselkedik így a gyerek.
Adj neki valamit, amire ráharaphat
A kisgyerekek sokszor azért harapnak, mert még nem tudják feldolgozni a nagyobb intenzitású érzéseket. Azonban előfordul olyan is, hogy egy gyermek csupán a harapás fizikai érzéséért akar harapni. Ha nálatok erről van szó, akkor adj a gyereknek egészséges nasit, vagy egy rágókát, és mondd neki, hogy látod, hogy harapni szeretne – ugyan embereket nem szabad, de itt van valami, amit rágcsálhat.
Dekódold az érzéseket
Ha nálatok is mégis arról van szó, hogy a különböző érzések – például idegesség, düh – miatt harap a gyerek, akkor segíts neki megérteni az érzéseit. Például “Láttam, hogy Peti el akarta venni a lapátodat, és ez nagyon zavar téged”. Néha már az is segít, ha a gyerek látja, hogy megérted, mi zajlik éppen benne, és ez megnyugtatja annyira, hogy mégse akarjon harapni.
Ne próbálj hosszú beszéddel hatni rá
A harapás egy impulzuscselekvés a gyereknél, nem mindig vezethető vissza egy konkrét okra, így egy hosszú beszéddel nem igazán tudsz érvelni, hogy miért ne harapjon a csemetéd. Emellett a kisgyerekek nem is igazán értik meg a hosszabb utasításokat, sokkal többre mész annyival, hogy ne harapd meg, ez fáj neki. A hosszabb beszéddel pedig nagyobb feneket is kerítesz a harapásnak, ami miatt újra meg akar majd vele próbálkozni a gyerek.
Gyakorold vele a problémamegoldást
A gyerekek általában azért harapnak meg valakit, mert valami gondjuk akadt vele, amit nem tudnak szavakkal kifejezni. Próbáld segíteni megtalálni a gyermekednek a szavakat, ösztönözd arra, hogy ne fizikailag próbálja megoldani a baját. Ha látod, hogy harapni készül, kérd meg rá, hogy inkább szóban próbálja elmondani annak, hogy a gondja, akit megpróbál megharapni. Ha nyugodtan, de határozottan reagálsz, nem pedig idegesen közbeavatkozol, abból sokkal jobban tanul majd a csemetéd.
(VIA)
Kapcsolódó írásaink:
- Így reagálj, ha agresszív a kicsi
- Miért agresszív a gyerek? Vekerdy válaszol
- Segítség! Harap, karmol, üt a totyogóm