1. „Az én nagy fiam”
Talán kissé mókás nagynak titulálni egy kétéves gyereket, de ha arra gondolok, hogy nemrég elfért az alkaromon, csak a segítségemmel tudott helyet változtatni, ott maradt, ahova letettem és még csak szopizott, akkor azt mondom: hű, de nagy lett az én fiam! Bizony, mert most már nem baba-, hanem kisfiúformája van, már nem nehéz belelátni az ovis gyereket sem. Újra és újra rácsodálkozom, mennyit nőtt, fejlődött két év alatt.
2. Az első lépések
Kétségkívül az egyik legfontosabb mérföldkő az elején a járás. Először persze csak álldogálás, kapaszkodás és tipegés, de nemsoká már egészen magabiztosan jön-megy, sőt, fut! Amitől minket persze a szívbaj kerülget, de azért nagy megnyugvás, hogy mennyit ügyesednek ilyenkor.
3. Megfogja a kezem
Mármint még… mert nemsoká dacosan löki majd el, és mindent egyedül akar csinálni, beleértve a kőlépcsőn való fel- és lefele közlekedést, ami azért annyira még nem megy rutinból… Szóval én addig örülök, amíg még keresi és elfogadja a biztonságot, ami jelen pillanatban a kezemet jelenti számára.
4. Szöszölés
Imádom megfigyelni a fiam, miközben elmélyül valamiben. Hosszú percekig képes játszani egyetlen kis szösszel, ami szabad szemmel alig látható. Összecsippenti, elengedi, tanulmányozza. Nagy öröm, hogy néha már képes lejönni a matrica-üzemmódról, és egyedül is eljátszik.
5. Nem eszi le magát
Annyi felmosás, székmosás, asztaltörlés és ruhasikálás után hatalmas öröm az első étel, amit úgy fogyaszt el, hogy semmi sem kerül a ruhájára. Ott még nem tartunk, hogy a kezét-száját ne kenje ki gyakorlatilag bármivel, de az legalább könnyen lemosható.
6. Beszél
Na jó, olyasmit csinál, mondjuk úgy. Irtó cuki hangja van, és bámulatos, miket képes kihozni a magyar nyelvből. Amikor hibásan mond egy-egy szót, neki valahogy az is jól áll. Ilyenkor mi, családtagok is átszokunk az ő nyelvjárására, főként, mikor teljesen új szavakat alkot a régiek helyett.
7. Az arca is beszél
Elképesztő mimikával és gesztikulációval bírnak a kétévesek, nagyon sokszínű és mókás, ahogyan ezerféle érzelmet képesek megjeleníteni.
8. Viharos szeretetkifejezés
Megunhatatlan a jelenet, amikor megyünk érte a bölcsődébe, és ő kitárt karokkal fut felénk hangosan szólongatva minket. Tessék? Hogy ilyen csak a filmekben van? Nos, nálunk minden egyes délután a Süni csoportban. Hozzáteszem: a kisfiam akkor is mérhetetlenül aranyos, amikor dühös vagy épp szomorú, ilyenkor az ember szívesen agyonpuszilgatja, és mindjárt semmi baj!
9. A nagyoktól ellesett dolgok
Imádnivaló, amikor utánozza a nagyobb gyerekeket, netán a felnőtteket. Keresztbe teszi a lábát, az állát fogva gondolkodik, összecsapja a kezét, ha valamit jól elvégzett. Még nem nekik valók ezek a mozdulatok, de épp ezért nagyon vicces, ahogyan próbálják követni.
10. Kontaktál
Amikor egészen kicsik, akkor még nem együtt, hanem csak egymás mellett játszanak, nagyjából tudomást sem véve egymásról. Két és három év között viszont kezdik észrevenni, hogy van másik kisgyerek is a bolygón rajtuk kívül. Sőt, élvezik. Elkezdenek kommunikálni, játszani egymással. És mi lehet még aranyosabb egy gyereknél? Hát, két gyerek…
Forrás: Gyerekszoba