Kisgyerek

Vírus vagy baktérium?

Hogyan varázsolhatnánk egészséges rosszcsontot az elesett kis porontyból? Van olyan szülő, aki szelíd gyógymódokkal igyekszik elűzni a betegséget, mások akkor érzik teljes biztonságban magukat, ha "rendes gyógyszert" ír fel az orvos.
2009. Január 27.

Fleming doktor kicsit hanyagul kezelte laboratóriumi eszközeit. Hétvégi pihenéséről visszatérve penészfoltot talált az egyik baktériumtenyészetre használt Petri-csésze táptalaján. A tudós szerencsére nem dobta ki, hanem vizsgálgatni kezdte a tálka tartalmát, és észrevette, hogy a penészgombák környezetében elpusztultak a baktériumok. Már csak egy évtized kemény munkája kellett ahhoz, hogy eljusson az első antibiotikum előállításához. Ez a csodás felfedezés hatalmas változásokat hozott. Tíz évvel meghosszabbította a várható élettartamot, számtalan betegség gyógyíthatóvá vált. Az antibiotikum használata hamar elterjedt. Arra csak később derült fény, hogy emiatt bajba is kerülhetünk.

Kórokozók álruhában

Az antibiotikum a baktérium okozta betegségek gyógyszere. Vírusos fertőzésre nincs orvosság: csak a türelem és a tünetek enyhítése segít. Ám első látásra nem könnyű megállapítani, mi is okozza a bajt, ezért a biztonság kedvéért gyakran a vírusfertőzésre is antibiotikumot ír az orvos. Száz lázas gyerekből hatvan kap antibiotikumot, pedig csupán tíznek van bakteriális fertőzése. Vagyis százból ötven feleslegesen kap gyógyszert. Az antibiotikum nem játék, megterheli a szervezetet, a hasznos baktériumok egy részét is elpusztíthatja, és ez átmeneti emésztési zavarokhoz vezethet.

A fölösleges antibiotikum-használat valódi veszélye, hogy a baktériumok egy része ellenállóvá (rezisztenssé) válik, és végül a módosult kórokozóval szemben hatástalan lesz a gyógyszer. A nem rezisztens baktériumok elpusztulnak, ezzel szabad teret adnak az ellenálló törzseknek, amelyek így gátlástalanul szaporodhatnak.

A baktériumok az utóbbi évtizedekben keményen harcba szálltak az antibiotikumokkal. Ma már ez nem csupán feltételezés, hanem kísérletekkel bizonyított tény. Az antibiotikum-kúra egy hónapon belüli megismétlése kétszeresére növeli a rezisztens kórokozók kialakulásának esélyét, ezekre már nem fog hatni a “szokásos” gyógyszer, újakat kell keresni. A baktériumrezisztencia a világ számtalan gyógyszerkutató laboratóriumának ad folyamatos munkát, újabbnál újabb antibiotikumokat kell kifejleszteni. A kutatók nehezen tudnak lépést tartani, egyes törzsek ellen ma már egyszerűen nincs hatásos gyógyszer.

Segíts az orvosnak!

A kicsi kétségbeejtően elesett lehet, köhögés, torokfájás gyötörheti. Ilyenkor a szülő gyors megoldást szeretne, sokszor ő maga kéri az “erős” gyógyszert, hogy a gyerek hamar meggyógyuljon. Pusztán a láz vagy a sűrű orrváladék még nem igazolja, hogy baktérium fertőzte meg a gyereket. Jobb, ha a betegség fajtájának megállapítását az orvosra bízod, hiszen ő hallja, mi folyik a hörgőkben, ő látja a mandula, a torok, a dobhártya állapotát, ő tudja kikövetkeztetni, de csak a te segítségeddel, hogy mi zajlik odabenn.

A döntéshez nagyon fontos, hogy pontosan el tudd mondani, mi történt az utóbbi napokban. Mikor vetted észre az első tüneteket, mikor volt lázas a kicsi, milyen magas volt a láz? Panaszkodott-e fájdalomra, vagy ha kisebb, viselkedéséből lehet-e fájdalomra következtetni (például sokat nyúl a füléhez, fekvő helyzetben felsír). Hogyan változott az étvágya? Csillapítható-e a láza? Amikor éppen nem lázas, milyen a közérzete? Játékos, élénk, vagy akkor is levert? A vizsgálat és a beszélgetés alapján szépen összeáll a kép. Ha mégsem, létezik további segítség.

Egy pici szúrás

Lilla három fia még soha nem kapott antibiotikumot. Nem mintha a szülők bármelyike vagy a háziorvos ragaszkodna a gyógyszermentességhez.

– A gyerekgyógyászunk mindig alapos vizsgálat és beszélgetés után dönt. Néhány alkalommal előfordult, hogy egy csepp vér vagy torokváladék-minta kellett ahhoz, hogy a doktornő egyértelműen megállapítsa a kórt, de pár perc múlva megvolt a pontos diagnózis. Szerencsés a település, ahol a gyerekorvos saját zsebből áldoz arra, hogy korszerű eszközei legyenek – állapítja meg Lilla.

Dr. Korausz Etelka pomázi gyermekgyógyász meggyőződése, hogy csak az indokolt esetekben szabad antibiotikumhoz nyúlni. Ezért vásárolt CRP-készüléket, és folyamatosan tart a rendelőjében strepteszt-készletet is.

– A CRP-gyorsteszt egy csepp ujjbegyből vett vérből képes kimutatni azt az anyagot (a C-reaktív proteint) amely bakteriális fertőzéskor nagy mennyiségben termelődik a szervezetben.

A teszt a láz kitörése utáni 24 órával kezdődően mutatja a legpontosabb eredményt, azt megelőzően, az első lázas nap folyamán téves eredmény születhet. A strepteszt a garat váladékából pár perc alatt kimutatja, hogy sztreptokokkusz baktérium okozza-e a torokgyulladást, ellenkező esetben szükségtelen az antibiotikum.

A CRP-készülék több mint kétszázezer forint, amit a háziorvosoknak kell megvásárolniuk, valamint folyamatosan kell biztosítanunk saját gazdálkodásunkból a vizsgálathoz szükséges anyagot is. Az orvos személyes döntése, hogy beszerzi-e a készüléket vagy sem. Egy CRP-vizsgálat, illetve strepteszt költsége közel ezer-ezer forint. Ezt a költséget az orvos nem háríthatja át a betegre. Tudomásom szerint nagyjából százhúsz CRP-készülék “dolgozik” országszerte háziorvosi rendelőkben.

Fontos tudni azonban, hogy a készülék és a teszt nem a szülők kérése alapján, megnyugtatásra használandó eszköz, hanem az orvos saját diagnózisának megerősítésére szolgál. Ha az orvos számára egyértelmű, hogy a betegség eredete vírusos vagy bakteriális fertőzés, nincs szükség erre az önellenőrzésre.

Mit tehetsz, ha támad a vírus?

A vírusos megbetegedések alaposan ledöntenek a lábukról kicsit, nagyot egyaránt. A legtöbb, amit ilyenkor tehetsz, hogy gondoskodással, szeretettel és évszázadok alatt kialakult módszerekkel enyhíted a tüneteket.

Nátha ellen beválik:

– sós vizes orrcsepp

– az ágy fej felőli részének megemelése

– pihenés, fekvés

– C-vitamin, meleg leves, sok folyadék, tea

A köhögő kisgyereken segíthet:

– párásítás

– meleg folyadék, hurutoldó szirup, mellkaskenőcs

Torokfájásnál segít:

– sós vizes gargarizálás

– kakukkfűből mézes tea

– helyi érzéstelenítő cukorka, spray

Érdekes tények

Az arc- és a homloküregek, valamint a felső légutak összeköttetései évek alatt alakulnak ki. Kétéves kor előtt nem beszélhetünk arcüreggyulladásról, ötéves kor előtt nincs homloküreg-gyulladás.

Svédországban, Norvégiában, Hollandiában a gennyes középfülgyulladást sem gyógyítják antibiotikummal egyéves kor felett, míg nálunk szinte mindenkinek adnak ilyenkor antibiotikumot.

Nincs “erős” és “gyenge” antibiotikum. Egyik az egyik, másik a másik baktériumcsoportra veszélyes. Ha két nap alatt nem mutat javulást a beteg, érdemes szert váltani.

A penicillinről itt olvashatsz bővebben!

Kapcsolódó cikkeink:

  • Csak egy kis nátha
  • A betegségnek is van értelme
  • Antibiotikumok alkalmazása az élet első éveiben
  • Antibiotikumok – barát vagy ellenség?
  • Forrás: Kismama magazin