A 40-44 éves nők 30%-a tapasztalhat meddőséget, írja a Verywell Family a Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention (CDC)) adataira hivatkozva.
40 évesen a teherbe esés esélye havonta nagyjából 5%. Összehasonlításképpen: 30 évesen havonta 20% az esélye a teherbeesésének. A 15-34 éves nők 7-9%-a tapasztal meddőséget, míg a 35-39 éves nőknél ez az arány 25%.
Termékenységi kezelés nélkül is lehetséges teherbe esni 40 éves kor felett, de a fogamzási problémák kockázata sokkal magasabb. 45 éves kor felett a természetes fogantatás esélye viszont nagyon lecsökken.
- Kapcsolódó: Mennyire veszélyes szülni 40 éves kor felett?
A másik oka, amiért érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni az, hogy a termékenységi kezelések hatékonysága is csökken 40 éves kor felett. A méhen belüli megtermékenyítés (IUI) sikere csupán 5% 40 év felett, azonban a testen kívüli mesterséges megtermékenyítés (IVF), a lombikprogram sikere ciklusonként 15%. Ez az arány viszont az évek múlásával gyorsan csökken.
Az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium (American College of Obstetricians and Gynecologists (ACOG)) szerint a terhességi és születési szövődmények kockázata növekszik az életkor előrehaladtával. 35 év felett fokozott kockázata van:
- a császármetszésnek
- a terhességi cukorbetegségnek
- a magas vérnyomásnak
- a preeklampsziának
- a koraszülésnek
A 40 év feletti gyermekvállalás esetén egyes veleszületett rendellenességek kockázata is növekszik. Léteznek prenatális vizsgálatok, melyek elvégezhetők a betegségek szűrésére.
Mekkora a vetélés kockázata 40 év felett?
A terhességek nagyjából 34%-a végződik vetéléssel a 40-44 közötti nőknél, míg a 45,4 évnél idősebbeknél ez az arány 53%.
Mikor érdemes segítséget kérni?
Természetes módon teherbe esni lehetséges 40 év felett is termékenységi kezelés nélkül, de a fogantatási problémák kockázata nagyobb. Ha 6 hónap elteltével nem sikerült természetes módon teherbe esni, célszerű néhány termékenységi tesztet elvégeztetni. Vérvizsgálattal ellenőrizhetik az FSH (folliculusstimuláló/ tüszőstimuláló hormon) és az AMH (Anti-Müllerian Hormon) szintjét, és az orvos javasolhatja az antrális follikulusok (azon tüszők, amelyek a tüszőstimuláló hormon hatására minden egyes ciklus elején növekedésnek indulnak) számának ultrahangos vizsgálatát is.
Ha pedig bármilyen ismert tünete, vagy kockázati tényezője van a meddőségnek, már a próbálkozás előtt érdemes beszélni az orvossal.
Forrás: verywellfamily.com