A Semmelweis Egyetem szakemberei csaknem 27 000 tanulmányból kiindulva összegezték a spermiumok örökítőanyagának károsodását, töredezettségét okozó legveszélyesebb tényezőket, számolt be róla az egyetem weboldala.
A minden eddiginél átfogóbb elemzés szerint, amely a Reproductive Biology and Endocrinology című szaklapban jelent meg, a hímivarsejtek minőségét leginkább a környezetszennyezés, a dohányzás, a herevisszér-tágulat, a cukorbetegség, a here-daganatok és az életkor befolyásolhatják.
„Az úgynevezett DNS-fragmentáció vizsgálat jelenleg az egyetlen evidencia-szintű módszer a hímivarsejtek működőképességének megállapításában. Ilyenkor a spermiumok örökítőanyag tartalmát vesszük szemügyre, azt, hogy milyen arányban intaktak, illetve töredezettek. A DNS-fragmentáció összefüggést mutat a spermiumok megtermékenyítő képességével, a mesterséges megtermékenyítési eljárások sikerességével és a vetélések arányával is, bár jelenleg még sem a módszer, sem a határértékek nem tisztázottak egyértelműen” – magyarázta dr. Kopa Zsolt, a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján működő Andrológiai Centrum vezetője.
A szakemberek korábbi kutatások alapján azt várták, hogy a hímivarsejtek minősége negyven éves kor után kezd jelentősen romlani, de elemzésük szerint ötven éves kortól emelkedhet a DNS-töredezettség meghatározó mértékben – átlagosan 12,58 százalékkal.
„Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy érdemes halogatni a gyermekvállalást, hiszen egyéb fontos paraméterek romolhatnak a kor előrehaladtával” – mondta el dr. Szabó Anett, PhD hallgató, az egyetem publikációjának első szerzője.
A dohányzás klinikai szempontból meghatározó mértékben, átlagosan 9,19 százalékkal növelheti a DNS-töredezettséget a nemdohányzókhoz képest. Az örökítőanyag töredezettségében az alkoholfogyasztásnak és a testsúlynak ugyan nem volt ilyen jelentős szerepe, de azt kimutatták, hogy több alkohol és a nagyobb testsúly több eltéréshez vezet.
Károsan hatással volt a spermiumok minőségére a környezetszennyezés: a légszennyezés, a gyom- vagy rágcsálóírtószereknek való kitettség átlagosan 9,68 százalékkal növelték a DNS-töredezettséget.
Bizonyos egészségügyi problémák szerepe is jól ismert a hímivarsejtek funkcióromlásában. A herevisszér-tágulat az új elemzés szerint átlagosan 13,62 százalékkal növeli a spermiumok DNS-töredezettségét, és hasonló mértékű hatása lehet a csökkent glükóztoleranciának is. A heretumorok is jelentősen, 11,3 százalékkal befolyásolhatják az örökítőanyag töredezettséget.
„A DNS-töredezettség vizsgálat 2021-ben került hivatalosan a nemzetközi irányelvek közé. Meddő férfiaknál nagyobb arányban fordul elő örökítőanyag-károsodás a hímivarsejtekben, de arról még nincs hivatalos szakmai állásfoglalás, hogy pontosan hol húzódhat a határ meddő- és termékeny férfiak között. A klinikai gyakorlatban jelenleg ún. konszenzus értékeket használunk. Általában a 25 százalék alatti töredezettséget tekintjük optimálisnak, e felett a spontán fogamzás kialakulásának esélye csökken, 50 százalékos érték fölött pedig a lombikprogram sikeraránya is alacsonyabb” – mondta el dr. Kopa Zsolt.
A szakemberek felhívták a figyelmet arra is, hogy már a gyermektervezés időszakában érdemes az életmód-faktorokat optimalizálni, például letenni a cigarettát, rendszeresen mozogni, vagy egészségesebben táplálkozni.
Kapcsolódó cikkek
