Most már az is világos, hogy kik azok, akiknél ez a probléma jelentkezik.
A fogamzásgátló tabletta olyan, mint a lottó: van, akinek megterheli a szervezetét, míg másokra egyáltalán nincs észrevehető hatással. Van, aki hangulati ingadozásokról és hízásról számol be, míg mások tisztább bőrről és nyugodtabb idegrendszerről. Az azonban, hogy ki melyik kategóriába tartozik, sok mindentől függ: elsősorban a génjeinktől.
Mint a National Institutes of Mental Health (Maryland, USA) kutatásaiból kiderült, az egész attól függ, hogy az ösztrogén hogyan lép kapcsolatba az agyi eredetű neurotróf faktorral, vagyis a BDNF gén által kódolt fehérjével. A BDNF egy kulcsprotein, amely a neuronok közötti kapcsolatot támogatja. Vannak nők, akiknél az ösztrogénterápia menopauza után segít a memória fejlesztésében, míg másoknál ne: az is ettől a génvariánstól függ.
Azok a nők, akik a menstruációval összefüggésben szenvednek hangulati zavarokkal: PMS-sel, szülés utáni depresszióval, menopauzához köthető szorongással, rendszerint érzékenyebb BDNF-fel rendelkeznek, ami számos probléma forrása lehet. Ők azok, akik a fogamzásgátló tablettára is érzékenyen, általában negatív tünetekkel reagálnak.
Kapcsolódó cikkeink:
– A fogamzásgátló tényleg csökkenti a libidót?
– Hitek és tévhitek – a fogamzásgátlásról
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
