A meddőséggel és meddőségi kezelésekkel kapcsolatban számtalan kérdés merülhet fel az érintett párokban. dr. Vörös Anna szülész-nőgyógyász szakorvos, termékenységi specialista nemcsak a munkája révén, hanem lombikos édesanyaként is komoly tapasztalatokat szerzett ezen a területen.
Ezért is kértük az ő segítségét néhány gyakran felmerülő kérdés megválaszolásához.
1. Vannak-e olyan étrend-kiegészítők, amelyek elősegíthetik a teherbeesést?
Egy általános komplex babaváró vitamin – az egészséges életmód részeként –mindenképpen hasznos lehet, de egyéb készítmények (pl. fitoösztrogént tartalmazó étrend-kiegészítők) használata előtt konzultáljunk az orvosunkkal!
2. Hasznos lehet-e az intim torna? Van-e termékenységfokozó hatása?
Igen, hasznos lehet az intim torna, hiszen fokozódik a vérkeringés a kismedencében, és ezáltal a hormonok is jobban el tudnak jutni a célszervekhez.
3. Megbízhatóak az ovulációs tesztek?
Ezek az otthoni körülmények között használható tesztek általában az LH-csúcsot (luteinizáló hormon) mutatják ki. (A peteérés előtt 24-36 órával az LH szintje megemelkedik és eléri a maximumát. A teszt segítségével meghatározhatóak termékeny napjaink- szerk.).
Fontos azonban, hogy az előírásnak megfelelően használjuk őket, hiszen csak ez esetben tudják a legjobb eredményt mutatni; és egyetlen tesztből semmiképp ne vonjunk le messzemenő következtetéseket! Amennyiben azonban tesztjeink folyamatosan azt jelzik, hogy nincs peteérésünk, akkor keressünk fel nőgyógyászt!
4. Meddig próbálkozzunk?
Ha az az egészségünkkel kapcsolatban mindent rendben érzünk, akkor 35 év alatt 1 évig, 35-40 év között pedig fél évig érdemes próbálkozni – ezt követően azonban keressünk termékenységi-meddőségi specialistát! Amennyiben bármilyen rendellenességet, szokatlan dolgot tapasztalunk (pl. túl hosszú vagy túl rövid a menzesz), akkor viszont már hamarabb menjük nőgyógyászhoz!
40 éves korban és afölött viszont egy percet se késlekedjünk, még akkor sem, ha úgy tűnik, hogy minden rendben van velünk (pl. egészségesen élünk, az ovulációs teszt szerint is van peteérésünk stb.)!
5. Mennyiben lehet oka a férfi a meddőségi problémának?
Ha nehezített teherbeesés áll fenn, akkor 50 százalékban a férfi oldalon kell keresni a problémát. Spermiumaik száma lehet kevesebb, mozoghatnak lassabban, továbbá az elhízás, a mozgásszegény és egészségtelen életmód (alkohol, dohányzás), a stressz, oxidatív stressz, valamint az idősebb életkor (40-45 év) rontja a spermiumok minőségét (DNS-fragmentáció), ami oka lehet a sikertelenségnek (pl. a sejtek nem fognak tovább osztódni, korai vetélést okozhat).
6. Hány éves korig lehet igénybe venni a meddőségi kezeléseket?
A nők 45 éves korig vehetik igénybe őket, a férfi oldalról nincs életkorbeli korlát.
7. Lehetséges-e petesejt donáció Magyarországon?
Van mód a petesejt-donációra, de szigorúan szabályozott, és nagyon bonyolult igénybe venni. Irányított petesejt donáció keretein belül olyan közeli hozzátartozó adhat petesejtet, aki még nem múlt el 35 éves, van legalább egy gyermeke, és megfelel a vele szemben támasztott orvosi és jogi szabályoknak. A rokoni fokot közjegyzői okiratban kell rögzíteni. (A donációért semmiféle anyagi ellenszolgáltatás nem adható és nem fogadható el -szerk.)
8. Vannak-e kockázatai a meddőségi kezeléseknek?
Igen, vannak.
Petefészek-hiperstimulációs szindróma (OHSS-ovarian hyperstiumlation syndrome).
Ez – ritka esetben – akár súlyos szövődményekkel (pl. a vér besűrűsödése, trombózis) járó, kórházban kezelendő betegség is lehet, ami azonban a folyamatos és gondos orvosi ellenőrzésekkel, valamint a jelek figyelésével időben megelőzhető és kezelhető.
Hogy alakul ki a hiperstimulációs szindróma?
A meddőségi kezelés során az a cél, hogy – a szakmai irányelveket követve – “minél több” petesejt érjen meg az adott hónapban, amit különféle – a petefészket stimuláló – gyógyszerekkel érnek el. Előfordulhat azonban, hogy – ha több gyógyszert, magasabb dózist kap a páciens –, akkor a szervezete hevesebben reagál ezekre, és több petesejt fog megérni (kb. 20 petesejt fölött beszélhetünk hiperstimulációról).
Ugyanakkor hiperstimulációs szindróma felléphet akkor is, ha a páciensnek nem lett túl sok petesejtje, mégis azokat a tüneteket produkálja, amelyek a betegségre utalhatnak. Ilyenkor az ultrahangos ellenőrzés során azt tapasztalhatja az orvos, hogy az átlagosnál több folyadék van a kismedencében, illetve egyéb laborparaméterek is jelzik, hogy OHSS-sel van dolgunk.
Embrió szelekció – IVF Fotó: Getty Images
A páciens oldaláról fájdalom, görcsök, hányinger, valamint az egyre jobban domborodó has azok a tünetek, amelyeket feltétlenül jelezni kell a kezelőorvos felé!
A stimuláció alatt fellépő ún. primer hiperstimulációs szindróma szerencsére pár nap alatt rendeződhet. Ilyenkor a leszívást követően nem végzik el a visszaültetést (valamennyi embrió fagyasztásra kerül), hogy időt hagyjanak a páciensnek a pihenésre, a szerveznek pedig a regenerációra.
Nagyobb problémát jelenthet azonban a másodlagos (szekunder) hiperstimulációs szindróma, ami akkor alakulhat ki, amikor egy primer hiperstimulációs szindrómára a páciens terhes lesz. (Ilyenkor HCG – terhességi hormon termelődése ad egy olyan löketet ad szervezetnek, amiből kialakul a másodlagos OHSS) Ha ez az állapot súlyossá válik, akkor előfordulhat, hogy a terhességet meg kell szakítani.
Az invazív beavatkozás miatti szövődmények
A lombikkezelés során szükséges petesejt-leszívás egy invazív beavatkozás, aminek – mint minden ilyen beavatkozásnak –, lehetnek szövődményei. Ilyenkor – nagyon ritka esetben – számolnunk kell a vérzések, fertőzések, bél-és hólyagsérülés kockázatával is. Ezek azonban elsősorban akkor jelenthetnek kockázatot, ha a páciensnek korábban volt hasat érintő operációja – a kockázat szerencsére ez esetben is minimális.
9. Mennyi ideig tart a stimuláció?
Kb. 8-10 nap, ami alatt folyamatosan ellenőrzik a pácienst ultrahanggal, hogy hol tart a peteérése.
10. Szükséges-e kímélő életmódot folytatni közvetlenül a beültetés után?
A házaséletet, valamint a megerőltető sportot, fizikai aktvitást nem szokták javasolni az előírt terhességi tesztig (ez lehet vizeletteszt vagy vérvétel). A továbbiak megítélése annak függvénye, hogy létrejött-e a terhesség vagy sem. A kímélésnek az az oka, hogy petefészkek ekkor még nagyon nagyok, sérülékenyek, fájdalmat okozhatnak.
11. Mi lesz a fel nem használt mélyfagyasztott embriók sorsa?
Amennyiben a pár már nem kér vissza több embriót, mert a visszaültetéseknek köszönhetően már gyermekük (gyermekeik) születtek, de még mindig vannak fel nem használt embrióik, akkor – már a fagyasztás pillanatában –nyilatkoznia kell róla, hogy ezekkel a fel nem használt embriókkal mi a szándéka. Kérheti a megsemmisítésüket, felajánlhatja kísérleti célokra, illetve embriódonáció céljára is.
12. Befolyásolják-e a libidót a meddőségi kezelések?
A meddőségi kezelés stresszes, félelmekkel és aggodalmakkal teli hosszú folyamat is lehet, ami lelkileg nagyon megviselheti a párt, ez pedig befolyásolhatja a libidót is természetesen.
13. Engedd el, ne görcsölj rá! – javasolják a kezelések alatt a nőknek. De hogy kell elengedni?
Egy nőgyógyász nagyon sokat tehet azért, hogy a feszültség egy része feloldódjon, például azzal, hogy teret és időt enged a pár tagjainak, hogy minden kérdésüket fel tudják tenni, és minden aggodalmukat megoszthassák. Fontos azonban az is, hogy fel kell hívni arra a figyelmüket, hogy ez egy nehéz helyzet, ami hosszú ideig tarthat, és a siker nem mindig borítékolható. Emiatt nagy segítség lehet az, ha lelki támogatást (pszichológus, mentálhigiénés szakember, lelkész) vesznek igénybe.
14. A túlsúly mennyiben befolyásolja a kezelések sikerességét?
Mivel a túlsúly nagy valószínűséggel az egészségtelen életmód és/vagy hormonális hatások együttes következményeként alakult ki, és a hormonértékeket is befolyásolhatja, ezért ezzel a problémával már a kivizsgálás folyamán is mindenképpen foglalkozniuk kell a szakembereknek.
Amennyiben IR vagy csökkent glükóz tolerancia is kialakult, akkor ezt endokrinológussal és szükség szerint dietetikussal együtt kell helyreállítani – ilyenkor gyógyszeres kezelésre, valamint az életmódbeli tényezők korrigálására (megfelelő étrend kialakítása és mozgás) lesz szükség.
Nyitókép: Getty Images
Kapcsolódó cikkek
