A fiatal feleség ötödik vetélése után a meddőségi specialista csak állt, széttette a kezeit és azt mondta; nem tudja mi lehet a baj.
Melinda és Vili 6 együtt töltött év után, 2014 szeptemberében házasodott össze. A páros ekkor már nem is szeretett volna sokáig várni a családalapítással, készen álltak arra, hogy megugorják a következő nagy életeseményt és kisbabájuk legyen. Egy év próbálkozás után néhány röpke pillanatig már elhitték, hogy szülők lesznek, hiszen született egy pozitív terhességi teszt. Ám alig 24 órát örülhettek csupán a hírnek és Melinda sajnos vérezni kezdett. Az orvosi vizsgálat nagyon alacsony HCG szintet mutatott és az ultrahang során sem láttak már terhességre utaló jelet.
A párost – főleg az elkeseredett Melindát – nagyon megviselte az eset. Az orvos nyugtatta őket, mondván, ez sajnos benne van a pakliban, de ők valahogy érezték, hogy egy év után már nem itt kellene tartaniuk. 2016 márciusában ez a forgatókönyv sajnos újra lejátszódott. Az orvosuk azonban pozitívan állt a dologhoz, és továbbra is csak biztatta a fiatal párt. Három hónappal később a fiatal feleség viszont ismét elvetélt.
“Ekkor mondtuk ki, hogy eddig és nem tovább! Nagyon ki voltunk borulva. Majdnem két éve próbálkoztunk és minden alkalommal ugyanaz játszódott le. Hiába voltak korai szakaszban a vetéléseim, ezek ugyanúgy megviseltek, mintha mondjuk az első trimeszter vége felé vesztettünk volna el egy magzatot. Az ismeretségi körünkben ráadásul folyamatosan “potyogtak” a kisbabák, így lelkileg még nagyobb volt számomra ez a teher. Úgy döntöttünk itt az ideje a kivizsgálásnak” – meséli Melinda.
2016 júliusában – orvosuk ajánlása nyomán – felkerestek egy meddőségi specialistát. A konzultációk során vérvételt, a pár férfi tagjának kivizsgálását, illetve Melinda esetében egy petevezeték átjárhatósági vizsgálatot javasolt a szakember, mellyel fényt deríthetnek az esetleges letapadásokra és egyéb eltérésekre a petevezetéken és a méhen belül. A vérvétel mutatott némi hormonális kilengést a feleség esetében, de semmi olyat, ami megmagyarázhatta volna a vetéléseket. A férj eredményei szintén nem utaltak semmilyen problémára. Sajnos az átjárhatósági vizsgálat elvégzése, hol az orvos időbeosztása, hol más problémák miatt de igencsak elhúzódott.
Még az év szeptemberében Melinda újra teherbe esett, majd ismételten nagyon korai szakaszban el is vetélt. Végül 2016 októberében sor kerül a várt vizsgálatra.
“Az átjárhatóságin találtak egy 6mm-es kis polipot a méhemben. Ez azért is volt érdekes, mert ugye előtte is folyamatosan vizsgálgattak, rendszeresen voltam ultrahangon és ott nyoma sem volt ilyesminek. A specialista elmagyarázta, hogy az UH vizsgálatok során egészen más a méh “látványa”, mint amikor ennek a speciális vizsgálatnak a során a kontrasztanyagot is bevetik, ami által sokkal jobban láthatóvá válnak az effajta eltérések” – emlékszik vissza Melinda.
A meddőségi szakember nem tudta egyöntetűen megállapítani, hogy a vetélések oka ez a polip lenne, de mindenesetre úgy döntött, hogy mindenképp el kell távolítani. A műtétet be is ütemezték 2016 novemberére. Melinda aznap reggel be is ment a kórházba. Nyugtatókat kapott, előkészítették a műtétre, majd egyszer csak tájékoztatták róla, hogy túl sokan vannak a klinikán és nem fog sorra kerülni. Hazaküldték. Mivel ezt a műtétet a ciklus csak egy bizonyos szakaszában lehet elvégezni, ezért ismét várniuk kell egy egész hónapot. Ám az újabb időpontra történő várakozás ideje alatt Melinda újra teherbe esett, és sajnos a korábbiakhoz hasonlóan ismét nagyon hamar vérezni kezdett a pozitív teszt után.
Ekkor zajlott le a történetünk bevezetőjében olvasható párbeszéd az orvos és az addigra már szinte reményt vesztett fiatal nő között. Ezek után Melinda sírva hívta fel férjét. Habár a meddőségi specialista nem vont párhuzamot a polip megléte és a vetélések között, Melinda és Vili reménykedtek, hogy a polip eltávolítása után mégis megváltoznak majd a dolgok. 2017 januárjában meg is történt a műtét.
“Rengeteget olvastam utána akkoriban a helyzetemnek és rá kellett döbbennem, hogy ezekkel a habituális vetélésekkel egyszerűen tényleg nem tudnak mit csinálni. Durván hangozhat, de néha úgy éreztem, hogy azoknak a nőknek, akiknek egyértelműbb okokból nem jön össze a terhesség, azoknak egyenesebb az útja egy kisbabához – lombik, inszemináció stb. – nálam meg mindenki csak felteszi a kezét és nem tudnak magyarázatot adni a dologra. Egy meddőségi specialista tényleg csak annyit tud hozzátenni, hogy biztos majd egyszer sikerülni fog? Annyira elkeseredve még életemben nem voltam” – idézi fel a feleség.
Eleinte a műtétet követő hónapokban sem kopogtatott a gólya a házaspárnál, ám végül 2017 júliusában megtörtént a csoda. A vizsgálatokon már megjelent a magzat, erős volt a szívhang és szépen haladt előre a terhesség. Habár a kilenc hónap alatt adódnak nehézségek – 6 hétig feküdnie kellett a kismamának, illetve a terhesség végén speciális diétára kellett váltania, mert túl sok volt a magzatvize – 2018 március 26.-án megszületett makkegészséges kisfiúk, Barni.
A pár egységét saját bevallásuk szerint egy pillanatra sem törte meg a sok küzdelem, sőt, ez kovácsolta őket igazán erőssé. Barninak nagyon szerettek volna kistestvért, de sokáig tartottak tőle, hogy mi lesz, ha megismétlődik kálváriájuk. Ám történetük legnagyobb meglepetésükre pozitívan alakult, hiszen kislányuk – a most fél éves Miléna – azonnal megfogant, amint megszületett a döntés a családbővítésről.
Nyitókép: Getty Images (A kép csak illusztráció)
Forrás: Gyerekszoba.hu
Kapcsolódó cikkek
