Fájni fog
Ez az első, amivel mindenki tisztában van, mégis épp ez kelti a legnagyobb félelmet. Már csak azért is, mert azt nem tudjuk, hogy pontosan hogyan, mennyire fog fájni. Ez még akkor is igaz, ha nem az első babánkat várjuk, hiszen – ahogy azt tudjuk – minden szülés más.
A fájdalomra bizony nehéz pozitív dologként gondolni, pedig fontos lenne, hogy segítségként értelmezzük, mert ha nagy bennünk a szorongás tőle, az leállíthatja a folyamatot.
A fájdalom valójában nagyon fontos jelzőrendszerünk a szülés folyamán, pontosan megmutatja, hol tartunk, és mire van éppen szükség, ezen kívül fizikailag is segít, hogy a legnagyobb energiáinkat mozgósítsuk.
Egy természetes érzés, amivel ha nem szembesülnénk, tán a végén is kevéssé élnénk át eufóriát.
Amit lehet, azért érdemes megtudni róla. Például hogy nem kimondottan a hasban jelentkezik, inkább a méhszáj körül, onnan sugárzik ki a medencekörnyékre. Fokozódó érzet, ami azt is mutatja, hogy már közel a katarzis – érdemes így hozzáállni.
Ez persze nem azt jelenti, hogy azt a fajta fájdalmat, ami már bénítóan hat, ne volna szabad csillapítani. Elsősorban természetes eszközökkel – vízzel, masszázzsal – de a gyógyszeres megoldások sem ördögtől valók.
Átlépik a határaidat
Tudjuk, hogy félmeztelenek leszünk, hogy széttett lábakkal fogunk feküdni közszemlére téve, hogy nem minden testi működésünket fogjuk tudni uralni, hogy számunkra is idegen hangokat fogunk kiadni, de hiába tudjuk, nem egyszerű elfogadni, átélni azt, hogy mindez idegen emberek előtt történik majd. Még akkor sem, ha ez az ő szakmájuk, és persze rengeteg szülésen vannak túl, már semmi nem zavarja őket.
Sok nőnek mégis nehéz gondolat a kiszolgáltatottságnak ez a szintje, amit amúgy ma már, tudatos életünkben nem élünk meg. Nem véletlen, hogy évszázadokon keresztül másként, diszkrétebben zajlott az élet ünnepe.
De azt ma is el kell fogadni, hogy itt az ösztönök uralkodnak, a felettes ént félre kell tennünk, a természet részeivé válunk, még ha intézményi körülmények között is, legalábbis ha kórházi szülés mellett döntünk.
Más lesz
A szülési terv nagyon hasznos dolog, de érdemes tudnunk és elfogadnunk, hogy nem fog minden úgy alakulni, ahogyan elképzeljük, ez szinte biztos. Sőt, az is lehet, hogy menet közben fogjuk megérezni, hogy egészen másra van szükségünk, mint azt korábban gondoltuk. Vízben szülésről álmodtunk, de ott, az adott helyzetben egyáltalán nem kívánkozunk a vízbe. Vagy azt akartuk, hogy végig bent legyen a férjünk, de ott azt érezzük, hogy valamiért inkább zavaró a jelenléte. És ezek még csak a körülmények. A szülés lefolyása is sokféle lehet, talán lassúbbra, talán gyorsabbra számítottunk, talán másfajta fájdalomra – mindezekért fontos, hogy már előre azt mondjuk: ahogyan alakul, úgy lesz jó. Természetesen nem ide értve azokat a dolgokat, amikről pontosan tudjuk, hogy nem szeretnénk, és az kiküszöbölhető. Ezekről feltétlen egyeztessünk előtte az orvosunkkal!
- Kapcsolódó: 5 hazugság a szüléssel kapcsolatban
Elszakadtok egymástól
A nyolcadik-kilencedik hónaphoz közeledve már alig várjuk, hogy megismerjük, ki is lakik bennünk. Alig várjuk, hogy végre kint legyen. Ám sok édesanya számol be arról, hogy az utolsó hetekben egyfajta szomorúság is elfogta őt amiatt, hogy ilyen erős közelségben és szimbiózisban többet már nem lesz a gyermekével. Ez sem igaz persze, csak az már egy másfajta kapcsolódás lesz. Akkor viszont már pontosan tudni fogjuk, ki is ő, és külön személyként kerülünk újra közel hozzá. Úgyhogy nem szabad félni az elválástól, különösen, mivel életünk során még sokszor el kell majd viselnünk. Megéljük majd, amikor először kell ott hagynunk a nagyinál, amikor először megy bölcsődébe, majd iskolai táborba, és igen, egyszer elköltözik majd otthonról. Ugye, milyen jó, hogy ez még nagyon messze van?
Találkoztok
És igen, a nagy pillanat. Na ez az, amiről sokszor álmodunk, de hogy milyen lesz valójában, azt senki nem tudhatja. Talán sírni fogsz, talán nevetni, talán furcsa lesz. Ne ijesszen meg az sem, ha nem rögtön élsz át eufóriát. Nehéz út áll majd mögöttetek, úgyhogy lehet, hogy az igazi egymásra találás is kicsit később történik majd meg. De hidd el, sosem fogod elfelejteni azt, amikor először megláttad őt.