Terhesség

9 gyakori tévhit a koraszülöttekről

A terhességgel, a babákkal kapcsolatban számos tévhit, mítosz él a köztudatban, és ez alól a koraszülöttekkel kapcsolatosak sem kivételek.
2020. December 14.
9 gyakori tévhit a koraszülöttekről (Fotó: Getty Images)

Ha a baba korán születik, az már önmagában is aggodalommal töltheti el a szülőket. Következzen most néhány gyakori tévhit a koraszülött babákkal kapcsolatban a Romper.com gyűjtésében, hogy ezek miatt ne kelljen aggódniuk.

A koraszülött babáknak el kell érniük bizonyos súlyt, hogy hazamehessenek

Dr. Lyndsey Garbi, NICU (újszülött intenzív osztály) orvos szerint ez az állítás nem igaz. A babáknak nem kell bizonyos súlyt elérniük, hogy hazamehessenek a kórházból, hanem fontos mérföldköveket kell elérniük, például maguktól jól kell enniük, jól kell lélegezniük maguktól, anélkül, hogy az életjeleik nem változnak jelentősen, és egy nyitott kiságyban is meg kell tudniuk tartani a hőmérsékletüket, hogy az orvosi csapatnak ne legyenek nagyobb aggodalmaik, a szakember elmondása szerint.

A koraszülöttek túl gyengék ahhoz, hogy szoptassák őket

Dr. Jamil Abdur-Rahman, szülész-nőgyógyász elmondta a portálnak, hogy vannak, akik úgy gondolják, hogy a szoptatáskor a babáknak jobban meg kell dolgoznia az ételért, és a koraszülöttek gyakran túl gyengék ahhoz, hogy erre is energiát fordítsanak. Azonban ez nem igaz. “Egy néhány éve készült tanulmány megállapította, hogy a szoptatáshoz a babáknak 284 KJ (67,8 kcal), míg a cumisüveges etetéshez 282 KJ (67,4 kcal) energiára van szükségük” – idézik a szakembert. Tehát számottevő különbség nincs az energiahasználat terén, azonban a szoptatás közben a bőrkontaktus segíthet csökkenteni a kortizol stresszhormon szintjét.

Nem szabad megérinteni, karba venni a koraszülött babákat

Abdur-Rahman szerint korábban úgy gondolták, hogy jobb, ha a koraszülötteket az inkubátorban hagyják, mert az melegen tartja őket. Az valóban igaz, hogy a korababák nehezebben tudják fenntartani a testhőmérsékletüket, de a kutatások szerint a “kenguru módszer”, amikor az anyukájuk vagy az apukájuk a mellkasán dédelgeti a koraszülötteket, az ugyanolyan melegen tartja őket, mint az inkubátor, a bőrkontaktus pedig a stressz-szintet is csökkenti, alacsonyabb lesz a kortizol hormon szintje a szervezetükben. Az alacsonyabb kortizolszint mellett általában erősebb a babák immunrendszere, és jobban képesek leküzdeni a fertőzéseket.

Garbi szerint a koraszülöttek számára rendkívül fontos a szülők közelsége, ezért legyenek az ágyuk mellett, érintsék meg őket, vegyék őket karba. (Természetesen, egy alapos kézmosás mindig szükséges, mielőtt megfognák, megérintenék a kisbabájukat.)

Az anya tett valamit, ami a koraszülést okozta

Dr. Garbi szerint a koraszülések túlnyomó többségének ismeretlen az oka. Lehetséges, hogy az anyuka bűntudatot érez, de valójában semmit sem lehetett volna tenni azért, hogy a baba később szülessen.

A szextől való tartózkodással megelőzhető a koraszülés

Az ondó tartalmaz prosztaglandinoknak nevezett vegyi anyagokat – melyek okozhatnak méhösszehúzódást -, jellemzően csak a teljes idős méh stimulálható összehúzódásra a prosztaglandinokkal, Abdur-Rahman szerint.

A koraszülöttek 2 éves korukra érik utól a várt időre érkezett babákat

Ez valójában nem áll messze az igazságtól, de Abdur-Rahman szerint ez is egy mítosz. “A legtöbb kutatás azt mutatja, hogy a koraszülöttek teljesen felzárkóznak a fejlődésben a várt időre érkezett babákhoz 3 éves korukra.”

Minden koraszülöttnek tanulási problémái lehetnek

Abdur-Rahman szerint valójában ez háromból egy koraszülöttnél lehet így. Szerinte a mítosz alapja az lehet, hogy a koraszülöttek agya kisebb méretű születéskor. Átlagosan 11-35%-kal lehet kisebb az agyuk mérete, és ennek ellenére sem szenvednek el semmiféle hosszú távú következményt intellektuálisan.

A koraszülötteknél késleltetni kell az oltási rendet

A gyermekkori oltásokat nem a baba mérete alapján adagolják, így a súlyukat tekintve kisebb babáknak is meg kell kapniuk minden oltást, a szokásos ütemterv alapján, Abdur-Rahman elmondása szerint. “Ráadásul sok koraszülött immunrendszere gyengébb, mint a várt időre érkezett társaiké. Ez azért van, mert számos antitest, amelyet a babák az édesanyjuktól kapnak a várandósság alatt, a harmadik trimeszterben jutnak át a méhlepényen. A babák, akik korán születtek, nem kaptak annyit ezekből az immunrendszert erősítő antitestekből. Tehát immunrendszerük általában gyengébb, és kevésbé reagál, így fogékonyabbak a fertőzésekre. Az oltások a fertőzések elleni védelmet szolgálják, így a koraszülöttek még jobban részesülnek az oltások előnyeiből” – mondja Abdur-Rahman.

A koraszülöttek tüdőproblémái mindig ideiglenesek, és néhány hét alatt megoldódnak

Sajnos ez is egy mítosz. Abdur-Rahman szerint a korán érkező babáknál nagyobb a kockázata az akut légzési problémáknak közvetlenül a szülés után, mert a tüdejük még nem olyan fejlett. “Ugyan az igaz, hogy néhány héten belül – különösen intenzív kezelés mellett – a tüdő éretté és működőképessé válik, azonban még a tüdő érése után is 50%-kal nagyobb valószínűséggel alakul ki asztma későbbi életkorban a koraszülötteknél, mint a várt időben születetteknél.”