A vasnak több fontos feladata is van: oxigént szállít minden egyes sejtünkhöz, erősíti az immunrendszert, hozzájárul a fizikai erőnléthez, kedvezően hat az izmokra és az agyműködésre, de a sort még hosszan folytathatnánk.
Szervezetünk a vörösvértestek szétesésekor felszabaduló vasat képes újrahasznosítani, tárolni, de előállítani nem tudja. Ezért ezt az élethez nélkülözhetetlen ásványi anyagot, amelyből minden nap veszítünk, nekünk kell folyamatosan pótolni, normál esetben a táplálékvas bevitelével. Amennyiben ennél többre van szüksége a szervezetnek, jól megválasztott vaspótló készítmények segítenek, amelyek rendezhetik a már kialakult vashiányt, és a megelőzésben is számíthatunk rájuk.
Változó igények
Egy átlagos testalkatú felnőtt nőnek naponta körülbelül 18 milligrammnyi vasra van szüksége, míg a férfiak kevesebbel is beérik: az ő szervezetüknek már napi 8 milligramm vas is elegendő lehet az egészséges működéshez.
Babavárás alatt a nők vasszükséglete tovább emelkedik, ilyenkor már mintegy 27 milligramm vasbevitelről kell gondoskodni naponta. Ezt már csupán a táplálékkal nem egyszerű megoldani, ezért a WHO ajánlása szerint a terhesség elejétől a szoptatás befejezéséig napi 30-60 mg vaspótlásról kell gondoskodni a terhességi vashiány megelőzése érdekében.
Ha a szervezet nem jut elegendő vashoz, azt több módon is jelezheti, amit semmiképpen nem szabad félvállról venni. Már a kezdeti vashiány is okozhat kellemetlen tüneteket, az idő múlásával és a helyzet romlásával pedig akár vashiányos vérszegénység is kialakulhat.
Mit okoz a vashiány?
Amikor a szervezetben a kelleténél kevesebb a vas, csökken a sejtek oxigénellátottsága, ami útját állhatja az egészséges regenerálódási folyamatoknak. A sejtek élettartama rövidülhet, és a csontvelőben kevesebb vörösvértest termelődhet. Amikor ennek következtében a vér hemoglobinszintje is lecsökken, már vashiányos vérszegénységről beszélünk, és ez az állapot akár a szervezet összeomlásához is vezethet.
Az alábbi tünetek észlelésekor mindenképpen érdemes vashiányra (is) gondolni:
- fáradékonyság, koncentrációs zavar,
- csökkent állóképesség
- szapora szívverés, különösen terhelés hatására,
- meggyengült immunvédelem, hosszabbra nyúló gyógyulási-regenerálódási idő betegség esetén,
- ingerlékenység, hangulatingadozás,
- gyakran jelentkező fejfájás,
- szédülés,
- étvágytalanság,
- sápadtság, kivilágosodott fogíny, ajkak és körömágy.
Kevésbé gyakori, de szintén vashiányra utaló panaszok:
- hajhullás,
- a szájüregben, torokban kialakuló duzzanat, gyulladás,
- nyugtalan láb szindróma,
- szárazabbá váló bőr, könnyen töredező haj és köröm,
- fülzúgás.
Amikor a vashiány már komolyabb mértéket ölt, akár termékenységi nehézséget, vizesedést, idegrendszeri gondokat vagy véralvadási zavart is okozhat. Mindezek ismeretében túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a súlyosabb vashiány veszélybe sodorhatja mind a testi, mind a szellemi egészségünket, de akár a kapcsolatainkat is beárnyékolhatja.
A vashiány felderítése
A vashiány okának kiderítése lényegében az első lépés a megoldáshoz vezető úton. Ideális esetben még a zavaróbb panaszok megjelenése előtt felfigyelhet rá az orvos, egy részletes laborvizsgálat eredményeit látva.
A laborvizsgálat során a vörösvértestszám, hemoglobin, hematokrit értéken túl a vasháztartás paramétereit (szérumvas-szint, teljes vaskötő kapacitás, transzferrinszint, transzferrin szaturáció, valamint a szervezet vastartalékáról képet adó ferritin mennyiségét) is ellenőrizni kell. Utóbbi a vashiány legjobb korai indikátora.
Ahhoz, hogy a vashiány okozta tünetek megszűnjenek, érdemes a végére járni, hogy pontosan mi áll a probléma hátterében: nem ritka, hogy alacsony vasbevitel vagy felszívódási zavar miatt alakul ki, amely állapotokat meg kell szüntetni a sikeres kezelés érdekében. A vas felszívódásának sok más mellett útját állhatja például lisztérzékenység, emésztőrendszeri gyulladás, vérzéssel járó bélrendszeri problémák, helikobakter-fertőzés, jelentős túlsúly vagy akár a savlekötő gyógyszerek használata.
A vashiány kezelése
Ahhoz, hogy megszűnjön a szervezetben kialakult vashiány, normalizálni kell a vasszintet és fel kell tölteni a vasraktárakat. Ennek megvalósításához nélkülözhetetlen a pontos okok feltárása, hiszen azok megszüntetése nélkül a legtudatosabban felépített vaspótlás sem lesz célravezető.
A vaspótló terápia hatásossága általában már 2-4 hét után mérhető, a kúrát azonban 4-6 hónapig kell folytatni, mert csak így biztosítható a vasraktárak feltöltése. A bizonyosság kedvéért ilyenkor ajánlott újabb átfogó laborvizsgálatot végezni és a további teendőket annak eredményéhez igazítani.
Fotó: Getty Images, Források: NHS.uk és Mayo Clinic