Azt hangoztatta, a szülés élménye kihat a további gyerekvállalásra, ezért fontos ezzel kérdéssel foglalkozni. Megjegyezte,a javaslatokat eljuttatják a szakmai szervezetekhez és a döntéshozókhoz is.
A kiosztott sajtóanyag szerint a javaslatok között szerepel, hogy szülés után ne válasszák szét azonnal az anyát és az újszülöttet, a fizikai ellátást mellett nagyobb hangsúlyt kapjon a lelki gondozás, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint tekintsék partnernek a nőket a szülés során, a szülésznők is végezhessenek várandósgondozást, a komplikációk nélküli szüléseket szülésznők vezethessék le, valamint a társadalombiztosítás finanszírozza az intézményen kívüli szülést.
Novák Julianna, dúla, a Népesedési Kerekasztal tagja elmondta, Magyarországon az utóbbi években csökkent a szülészeti intézmények száma, és elsősorban azokat zárták be, ahol családias környezetben kevés szülés történt. Az ország mintegy hetven szülészeti intézménye közül mindössze 18 kapott “bababarát” minősítést – fűzte hozzá.
Beszélt arról is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a szülészorvosok száma évek óta nő, a szülésznőké azonban csökken, Magyarországon jelenleg egy orvosra egy szülésznő jut, míg például az Egyesült Királyságban egy orvosra 30 szülésznő.
Szebik Imre, bioetikus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy az életmentő beavatkozások – császármetszés, gátmetszés – rutinszerű alkalmazása nem lenne indokolt, ennek ellenére a hüvelyi szülések 60 százalékánál – az első szülések 90 százalékánál – végeznek gátmetszést. Hozzátette, ha a szülés traumatikus élmény egy nőnek, akkor az nem csak a további gyerekvállalásra, de a párkapcsolatra is negatív hatással lehet.
A Népesedési Kerekasztalt 2009 novemberében Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke hívta össze Kopp Mária pszichológus, orvos kezdeményezésére. A civil, egyházi és kormányzati szervezeteket is tömörítő kerekasztal korábban több olyan javaslatot is kidolgozott a kormányok számára, amelyet figyelembe vettek a népesedéspolitikai döntéseknél.
A sajtótájékoztatón részt vett a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom képviselője is. Ujvári Enikő, a civil szervezet projektvezetője arról beszélt, hogy a negatív szülésélmény mellett a munka és a magánélet összeegyeztetésének nehézsége akadályozza nagyban a tervezett gyerekek megszületését. Ezért hozták létre a Családbarát vállalat pályázatot, amelyet idén már negyedik alkalommal hirdettek meg, és amelyre október 17-ig lehet jelentkezni.
Emellett stratégiai partnerségi megállapodást kötöttet a Családbarát vállalat díját az előző években elnyerő cégekkel, illetve Balansz partnerségi programot indítottak, amelynek keretében workshopokat szerveznek a cégeknek a jó gyakorlatok megosztására – emelte ki.
Tordai Ágnes, a mozgalom társelnöke elmondta, a céljuk, hogy a kívánt gyerekek megszülessenek. Társkereső programjaikkal, a munka és a család egyensúlyának fontosságát hangsúlyozó előadásaikkal, a kormányzatoknak tett szakmai javaslataikkal azt szeretnék elérni, hogy a párok bátrabban merjenek gyerekeket vállalni.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkek
